A szegedi elit iskolák tablóképek riport sorozata

Vargáné Szőke Márta a Déri Miksa Szakképző Iskola igazgatónőjével

Úgy gondoltuk, hogy bemutatjuk szülővárosunk – Szeged- elit iskoláit. Több embert kérdeztünk meg a város utcáin, különböző időpontokban. Meglepődtek a járókelők. – majd mosolyogva helyeselték  a riport sorozatot. Végre valakinek eszébe jutott, hogy Szegednek is vannak elitképzői. Hál Istennek most a régen elfelejtett Szent-Györgyi Albert, illetve Oláh György Nobel díjasainkról méltó megemlékezés lesz, városszerte, nem beszélve az iskoláink magas színvonalától.

Az iskola 1894. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit, Állami Fa- és Fémipari Szakiskola Szegeden néven. A Kálvária téri szecessziós stílusú épület 1914-ben elkészült épületet Orth Ambrus és Somló Emil tervei alapján.
Déri Miksa nevét 1955-ben vette fel.
Jelenlegi nevünk: Szegedi Szakképzési Centrum Déri Miksa Szakképző Iskolája

Az elmúlt több mint 120 évben a Déri mindig a műszaki oktatás szolgálatában állt, s remélhetőleg így lesz ez a következő 120 évben is.
A több mint százéves múlt azt is jelenti, hogy iskolának kiforrott értékrendszere és hagyományai vannak. Rend, szigor és fegyelem az oktató-nevelő munka legfontosabb jellemzői.
Beszéljen a családjáról, családjában volt – e tanár, hol született, mi vezette erre a pályára, melyik felsőfokú intézményben szerezte a diplomáját, hol, melyik iskolában kezdte a pedagógusi pályáját?

-Békés-megyében egy kis faluban, Dombiratoson nőttem fel, mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozó szülők gyermekeként. Azt a küzdeni tudást, akaraterőt, kitartást, szorgalmat tőlük tanultam, ami segített életem eddigi részében leküzdeni az akadályokat, elérni céljaimat.
Pedagóguspályára általános és középiskolás tanáraim szeretete vezetett. Soha nem akartam más lenni, és ha most újra pályaválasztás előtt állnék, ismét tanár lennék.
1993-ban Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen szereztem matematika-fizika szakos tanári diplomát, majd levelező képzésben programozó matematikus végzettséget (1999). A tanári diploma megszerzése után, 1993 őszén itt a Dériben kezdtem pedagógusi pályafutásomat. Ez jó, mert teljes szívemmel, lelkemmel idekötődöm, de biztosan van hátránya is annak, hogy nincs tapasztalatom, összehasonlítási alapom más iskolákban folyó munkát illetően.

Mit gondol az állami iskolák teljesítményéről, illetve a keresztény nevelésről, a kimagasló egyházi iskolák teljesítményéről?

-Állami és egyházi iskolák között is vannak kimagasló teljesítményt elérők. De mi a kimagasló teljesítmény? Számomra nem csak a tanulmányok területén elért sikereket jelenti. Meg kell becsülni azokat az iskolákat is, akik a kevésbé tehetséges, nehéz sorsú, „problémásabb” gyerekekkel foglalkoznak, és nevelnek belőlük a társadalom számára értékes felnőtteket, becsületes, megbízható munkásembereket. Lehet, hogy ez nehezebb feladat, nagyobb kihívás, mint zsenik kezébe diplomát adni. Az iskolák feladatrendszerében az oktatás és a nevelés elválaszthatatlan egységet alkot.
A legfőbb cél azonos: az iskolapadból kikerülve a diákok képesek legyen a társadalomban és az egyéni életben rájuk háruló feladatokat elvégezni, legyenek céljaik és képesek legyenek céljaik megvalósításáért küzdeni.

Mióta igazgató a Déri Miksa Középiskola élén?

-Az iskola vezetőségének 2002-ben, nevelési igazgatóhelyettesként lettem tagja. 2008-ban Lakatos Ferenc igazgató úr nyugdíjba vonulásakor adtam be pályázatomat az igazgatói feladatok ellátására.
Nagy megtiszteltetés volt számomra kollégáim bizalma.
Büszke vagyok arra, hogy több mint 110 év után én lettem az iskola első nő igazgatója.

Ez már igazgatósága 8. éve. Mire a legbüszkébb?

-Büszke vagyok kiváló tanulóink teljesítményeire, versenyeken elért eredményeire, felsőoktatásban való helytállásukra. De ugyanilyen öröm az is, hogy a szerényebb képességű, sok esetben nehéz sorsú diákjaink is eljutnak a technikus végzettség megszerzéséig és jól képzett, elismert szakemberekké válnak.
Büszke vagyok kollégáim lelkiismeretes munkájára, pedagógiai és szakmai eredményeire.
Büszke vagyok arra, amit az elmúlt 8 év alatt kollégáim segítségével sikerült elérni. Képzési kínálatunk folyamatosan bővült, ennek következtében folyamatosan nőtt az iskola tanulónak létszáma. (Jelenleg 677 fő.) Ezt szemlélteti az alábbi táblázat és diagram.

Büszke vagyok a Szent-Györgyi emlékszoba megnyitására. 2012 decemberében Szent-Györgyi Albert munkásságának két fontos évfordulójára, a Nobel-díj elnyerésének 76. és a C-vitamin paprikából való előállításának 81. évfordulójára emlékeztünk.
E jeles napra, egy állandó kiállításnak helyet adó emlékszoba megnyitásával készültünk.
A szobában található Szent-Györgyi korabeli bútorokat, kísérleti eszközöket mind-mind adományként kaptuk.

Mi köze a Dérinek ezen jeles eseményekhez?

-A történet nagyon röviden a következő.
Iskolánk épülete 1914-ben épült, az I. világháború alatt katonakórházként működött, majd 1921-től a szegedi egyetem orvosi vegytani intézetének is helyet adott.
1930-tól Szent-Györgyi Albert ebben az épületben lakott és dolgozott.
Szolgálati lakása a földszinti folyosó végén, laborjai a nagy-műhely területén voltak.
1932 őszén itt mutatta ki a paprika C-vitamin tartalmát, majd itt sikerült először a világon nagy mennyiségben C-vitamint előállítani.
Így iskolánk épülete méltán nevezhető a C-vitamin szülőhelyének. Az egyetlen hely az országban, ahol Nobel-díjjal jutalmazott felfedezés született.

Milyen oktatási reformokat-változásokat hozott magával az igazgatói kinevezésekkor?

-Az említett és szemléltetett fejlődés sok új (kb. 30 fő) kolléga felvételét jelentette és folyamatos megújulást követelt a már itt dolgozóktól. Ennek a segítése, irányítása volt a legsikeresebb reform és változás, amit irányíthattam.

Évente mennyi nappali-levelezős képzés indul, s hány %- uk morzsolódik le?

-Az iskola jelenlegi létszáma 677 fő. A 2015/2016. tanévet nappali tagozaton szakközépiskolai képzésben, 9. évfolyamon 4 osztályban 126 fő, érettségi utáni technikus képzésben 153 fő kezdte meg. Esti képzésre szeptemberben 18-an, a februárban induló keresztféléves képzésre 22-en iratkoztak be. A lemorzsolódás kb. 4%-os, elsősorban a szakképző évfolyamokon, különösen az esti képzésben résztvevők körében jellemző.
A mi iskolánkban hagyomány, hogy a 9. évfolyamosok szülei számára tartott első szülői értekezletet szeptemberben közösen, mind a négy osztály szülőinek részvételével kezdjük. Ilyenkor mindig elmondom a szülőknek, hogy az a célunk, aki a Déribe beiratkozott, az a Dérit végezze is el. De ez nem megy befektetett munka, szorgalom, szülői felügyelet, segítség, támogatás nélkül.

Milyen iskolai – osztály átlagról beszélhetünk a Dériben?

-Az iskolaváltás mindenkinek nehéz, hozzá kell szokni az új környezethez, az új tanárokhoz, a követelményekhez, a számonkérési formákhoz. E miatt a 9. évfolyamon gyengébb eredmények születnek, de ez az évek során folyamatosan javul. Az elmúlt években az iskola tanulmányi átlaga is javuló tendenciát mutat (most félévkor 3,46 volt). Remélem így lesz ez ezután is.

Ilyen kimagasló iskolában fontos a bizalom, a jóindulat, a személyes kapcsolat, a megelőzés, a gondoskodás. Nem elég a fiatalokat csak szeretni, érezniük kell, szeretik őket! Mondana erről egy pár szót?

-Kollégáim nagy szeretettel és figyelemmel fordulnak a diákok felé. Észreveszik, ha valakinek gondja, problémája van és igyekeznek segíteni a megoldásban. Sokszor egy őszinte beszélgetés is nagy segítséget jelent a kamaszok számára. Mióta vezető beosztásban dolgozom, mindig csak 1 csoportot tanítok. Azt szoktam nekik mondani, hogy a tanításba vetett minden hitemet, a matematika iránt érzett minden szeretetemet rajtuk élem ki. És ez nagyon jó! Megdicsérem aki ötöst kap, de sokszor legszívesebben megölelném azt, aki kemény munkával összehoz nekem egy kettes dolgozatot.
Jó érzés látni az érettségi bizonyítványok átadásakor, hogy a 4 éve még szertelen, kusza kis társaság tagjai, milyen komoly fiatal felnőttekké váltak, akik büszkék arra, hogy a Dériben végzett diákok táborába tartoznak.
Osztálytalálkozók, vagy csak egy-egy személyes villámlátogatás alkalmával büszkén számolnak be tanáraiknak életük alakulásáról.

Milyen követelmények, elvárásaik vannak a tanulókkal szemben, mi az alsó, illetve a felső ponthatár a bejutáshoz?

-Az iskolába való bekerülésnek nincs alsó határa. Ez persze nem azt jelenti, hogy bárkit felveszünk, hanem azt, hogy a ponthatár évről évre változik.
A központi írásbeli és az általános iskolai eredmények alapján rangsoroljuk a hozzánk jelentkezőket.
Ha van egy nehezebb írásbeli, mint pl. ebben az évben volt, akkor várhatóan a bekerülési pontszámok is alacsonyabbak lesznek, de nem csak nálunk, hanem minden iskolában.

Egyetért abban, hogy a tekintélyt – tanári – nem a hangoskodás, fenyegetőzés adja meg a pedagógusnak, mivel az igazi tekintély a tehetség!

-Ha egy tanár erőből akar rendet, fegyelmet tartani az már régen rossz!
A tekintély megszerzéséhet a pozitív, megértő hozzáállás, a gyerekek szeretete legalább olyan fontos, mint a szakmai tudás.

Elégedett – e az állami támogatásokkal, pályázati kiírásokkal?

-Az elmúlt években egyre több kollégámat sikerült mozgósítani pályázatírás ügyben, ami a legtöbb esetben eredményesen zárult. A Leonardo és Erasmus projekteknek köszönhetően évente 20-30 diáknak tudtunk lehetőséget biztosítani 2-3 hetes külföldi gyakorlat megszerzésére. Voltak sikeres eszközbeszerzési pályázataink is.Nagy szükség lenne az informatikai beruházások engedélyezésére és támogatására. Informatikai eszközeink mára teljesen elavultak. Várjuk a pályázati kiírásokat és a támogatást a terület talpra állítására. Nagyon szeretnénk lehetőséget találni az iskola épületének felújítására. A Déri épülete 1914-ben épült, helyi védettséget élvező, műemlék jellegű épület. Az elmúlt években kétszer nyújtottunk be pályázatot (önkormányzat és KLIK fenntartása alatt is). Az első körben mindkét esetben támogatásra talált, de a pénzügyi tervezéskor mindig kiesett a fenntartó listáján, mert a műemlék jelleg miatt, csak szigorú szabályok betartása mellett lehet az épületet felújítani, ami lényegesen megnöveli a beruházás költségeit. A középületekre kiírt pályázatok ezeket a plusz költségeket nem fedezik, a műemlék épületekre kiírtak pedig ránk nem vonatkoznak. Remélem egyszer erre a problémára is születik megoldás!

Mi a véleménye az oktatási rendszerről? Elégedett a bérével?

-A szakképzésben nem lehet állandóságról beszélni. A munkaerőpiaci igényekhez, elvárásokhoz folyamatosan alkalmazkodni kell az oktatási rendszernek. Ehhez kell az a rugalmasság és optimizmus, amit az általam vezetett iskola mutat.
Ez a siker kulcsa.
Fizetés? Én nem találkoztam még olyan emberrel, aki ne örült volna fizetésemelésnek.
Elégedetlen a nem pedagógus munkakörben dolgozó kollégáim bérével vagyok.

-lio-

Kérjük, ha tetszett a bejegyzés oszd meg másokkal is: