NE MENJ EL MELLETTE! -Pályázati beszámoló

Ezzel a figyelemfelkeltő címmel hirdetett pályázatot a Kulturális Örökség Európai Éve alkalmából általános és középiskolás diákok számára a Miniszterelnökség Társadalmi és Örökségvédelmi Ügyekért, valamint Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Helyettes Államtitkársága. Mi ennek a pályázatnak a célja? Az ifjúság figyelmének felkeltése az örökségvédelem iránt, az örökségi értékek megszeretésének és megbecsülésének kialakítása a települési örökségállomány megismerésén keresztül, a kutatómunka és a népszerűsítő tevékenység fejlesztése, a korosztályok közötti együttműködés erősítése.

Pályázat leírása alapján például a pályázónak fel kell kutatni egy, a településén általa kiválasztott épület/építmény építéstörténetét, művészettörténeti értékeit, be kell számolni

a település életében betöltött szerepéről, a helyi közösség tudatában élő, az épülettel kapcsolatos történetekről, legendákról. A pályázó összegzi a megszerzett ismereteket, majd bemutatja azokat a település lakóinak, azt is kidomborítva, hogy a pályázó számára miért fontos a kiválasztott épület.

A Szegedi Szakképzési Centrum Déri Miksa Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 9. b osztályos tanulója, Keresztes Ádám, azonnal a saját iskolájára gondolt, amikor történelemtanárától a pályázatról hallott. A gyűjtőmunkát egy prezentációval egybekötött előadás követte az utolsó tanítási napon az iskola Dísztermében, ahol az iskola igazgatósága és számos tanára mellett részt vettek az érdeklődő diákok és öregdiákok is. Ádám élete első előadását egy tanórai időtartam tette ki, amely során a hallgatóság először megismerhette az iskola történet. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola néven a dualizmus kori ipari fellendüléshez kapcsolódva 1894. szeptember 1-jén indította az intézmény az első tanévet. Az eredetileg Mars téren álló épület rövidesen kicsinek bizonyult, így a város egy új építkezést indított. A jelenlegi épületet az akkor divatos (funkcionális-geometrikus) szecessziós stílusban a Budapestről érkezett Orth Ambrus és Somló Emil tervezte a felső-iparoktatás céljára. Az épület 1914-re készült el a Kálvária téren, de kisebb kitérőkkel, csak 1937-től költözhetett be az iskola, amely a mai napig is a tanítást szolgálja. A Mars térről előbb az első világháború miatt nem tudtak költözni, mivel katonai kórház céljára foglalták le, az Osztrák-Magyar Monarchia központi katonai kórházaként működött (K. und K. Zentralspital in Szeged), majd 1919-ben a Szegedet megszálló francia csapatok sajátították ki. A trianoni békével pedig erdélyi menekülteknek szolgált átmeneti szállásul, s 1921-től a Kolozsvárról ide települt egyetem belgyógyászati és sebészeti klinikái és néhány intézete került ide Korb Flóris áttervezése után. Ádám a névadó Déri Miksáról, a Ford T modell tervezőről, Galamb Józsefről, aki iskolánk diákja volt után áttért Szent-Györgyi Albertre, aki 1928-ban költözött családjával az épületbe. Itt lakott, itt folytatta kutatásait, és itt talált rá a C-vitamin paprikából való kivonásának titkára. Becses emlékét – lakrészének helyén – 2012-től emlékszoba őrzi, Ádám pedig nap, mint nap a lakrész előszobájának helyén kialakított tanteremben tanul magyar és történelem órákon.

Ádám szerényen megvallotta, hogy már édesapjától és keresztapjától, sőt családi ismerősként a mostani igazgatóhelyettestől is hallott az iskoláról, így személyes kapcsolatai alapján döntötte el, hogy ebben az elegáns, nagyhírű, műemléki jellegű épületben szeretne tovább tanulni. A diák elmondása szerint, amikor megfogja azt az ajtókilincset, amelyet az előző évszázad elején hazánk egyetlen Nobel-díjas tudósa, Szent-Györgyi Albert is megfogott, majd utóbb a követendő példaként megnevezett családtagok, akkor hihetetlen jó érzés és büszkeség tölti el.

Összességében elmondható, hogy a belváros egyik legméltóságteljesebb épülete Ádám iskolája a Déri, amely megépülése óta uralja a Kálvária teret.

LEHETNE ELMENNI MELLETTE?