„Megrendülten állunk Csöme Lajosné sírjánál, aki társadalmilag aktív életének döntő részét, 30 évet a szegedi Déri Miksa Gépipari Technikum falai között élte le. 1964. augusztus 16-tól szaktárgyainak tanítását kiválóan ellátó munkával olyan meghatározó pedagógusa lett az intézménynek, amely a Déri legnagyobb tanáregyéniségei közé emeli. Olyan tanári pályát küzdött végig hittel, hivatásszerető következetességgel, emberséggel, melyet a Déri szolgálatába állított.
1974-ben – harmadikos déris diák voltam – Csöme Lajosné tanárnő, munkatársainak, kollégáinak „Csöme Baba”, nekem „csak” „Baba kérem” magyar nyelv és irodalom szakos tanárom lett. 1976-ig, az érettségi vizsgámig tanítványa, 1983-tól nyugdíjba vonulásáig, 1994-ig kollégája, s eközben rövid ideig a főnöke is voltam. Érzékeny lelke megérintett és végigkísért pedagógus pályámon, sőt azon túl is. Soha nem tegeződtünk, de csak kevesen álltak olyan közel hozzám lelkileg, mint Ő. Erkölcsi és szakmai biztonságot adott oktató-nevelő munkám kezdetén az a tudat, hogy olyan tantestület tagja lehetek, amelynek ekkor már Baba meghatározó egyénisége volt.
A nappali tagozat mellett esti és levelező tagozatokon is tanított az iskolában, melyek a délutáni és esti órákban voltak. A tanári szobában, a tagozatos lyukas órákban sokat beszélgettünk tanítványokról, nevelési problémákról, erkölcsi normákról. Ezek a beszélgetések emberileg nagyon sokat jelentettek számomra.
Oktató-nevelő munkája mellett évekig vezette az iskolai könyvtárat, a magyar-történelem szakos kollégák munkaközösségének vezetője volt. Részt vett minden olyan, a Dérit érintő nevelési-oktatási terv kidolgozásában, amely valamilyen formában segítette a hatékonyabb tanítást, tanulást, s ezzel is öregbítette a Déri hírnevét. 
Ezt a hihetetlenül gazdag és eredményes pedagógus pályát a társadalmi elismerések is alátámasztják. 1980-ban Kiváló Munkáért, 1990-ben Kiváló Pedagógus érdemérmeket kapott.
Hálás vagyok a sorsnak, hogy Csöme Lajosné, Baba a tanárom, tanár kollégám volt. Emléke a Déri közösségében örökre megmarad. Baba kérem, Isten vele!”