A Házirendet az oktatótestület elfogadta, az iskola diákönkormányzata véleményezte, fenntartói jóváhagyás alatt áll.

„Évszázados lendület a műszaki fejlődésért”

Szegedi SZC Déri Miksa Műszaki Technikum

HÁZIREND

Szeged, 2024. szeptember 20.

Tartalomjegyzék

I. Bevezető rendelkezések. 5

1. Intézmény bemutatása. 5

2. A házirend célja és feladata. 5

3. Házirend nyilvánossága, elérhetősége. 5

3.1. A házirend megtekinthető. 5

3.2. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: 5

3.3. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait   minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: 5

iskolai tanulók közössége, csoportja. 5

II. A munkarend. 6

1. A szakképző intézmény munkarendje. 6

1.1. Az intézmény nyitvatartási ideje. 6

1.2. Az iskolai munkarend. 6

1.3. A tanulók, illetve a képzésben résztvevő személyek munkarendje. 6

1.4.A foglalkozások és a foglalkozások közötti szünetek rendje. 7

1.5. Öltözködés, viselkedés 7

1.6. Tanulói felelősök, hetesi feladatok. 7

2. A foglalkozások rendje. 8

2.1. A kötelező és a választható foglalkozások köre. 8

2.2. Az iskolán kívüli foglalkozások vagy más programok, ezekhez kapcsolódó elvárt viselkedés, magatartás szabályai 8

2.3. A tanórán kívüli foglalkozás megszervezésének és megtartásának szabályai, ehhez kapcsolódóan a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által tanúsítandó elvárt magatartás szabályai 9

3. A szakképző intézmény használata. 9

3.1. Speciális tantermek, helyiségek, berendezési tárgyak, eszközök és az intézményi területek használatának rendje. 9

3.2. Az intézmény biztonságos működése érdekében szükséges szabályok. 11

3.3. Tiltott és használatukban korlátozott eszközökre vonatkozó Szegedi SZC eljárásrend, szabályozás 11

3.4. Az egészséges életmód kialakítását szolgáló szakképző intézményi szabályok. 16

3.5. A baleset-megelőzési előírások és az intézkedési feladatok bekövetkezett baleset esetén. 17

III. A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének rendje. 18

1. A tanulmányi kötelezettségek teljesítése. 18

1.1. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy foglalkozásokon való részvételének rendje, a tantárgyválasztással és annak módosításával kapcsolatos eljárás 18

u1.2. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy foglalkozásokról való távolmaradása, mulasztása és késése igazolásának módja. 19

1.3. A mindennapos testnevelés és a közösségi szolgálaton való részvétel szakképző intézményi rendje. 21

1.4. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az arra való jelentkezés módja és határideje 21

2. A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt megillető juttatások és az őket terhelő fizetési kötelezettségek. 22

2.1.A tanulót megillető és a szakképző intézmény feladatkörébe tartozó jutatások. 22

2.2. A térítési díj, illetve a tandíj befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések. 23

2.3. A tanuló/képzésben résztvevő által fizetendő kártérítés szakképző intézményi szabályai 23

2.4.A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 23

3. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy jutalmazásának és a fegyelmező intézkedések alkalmazásának rendje. 23

3.1. A tanulók jutalmazásának elvei, formái 23

3.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 24

3.3. A fegyelmi eljárás 26

4. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy véleménynyilvánítása és rendszeres tájékoztatása. 26

4.1.A tanuló/ képzésben részt vevő személy észrevételezési és javaslattételi lehetőségei 26

4.2.A tanuló (és kiskorú tanuló esetén a tanuló törvényes képviselője), illetve a képzésben részt vevő személy tájékoztatására vonatkozó szabályok. 26

4.3.A diákönkormányzat működésének szakképző intézményi szabálya. 26

4.4. A tanulók/képzésben résztvevők egyéb tájékoztatási formái 27

5. Elektronikus napló használata, kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselő hozzáférésének módja. 27

IV. A tanulók/képzésben résztvevők jogai és kötelességei 28

1. A tanulónak/ képzésben részt vevő személyeknek joga, hogy. 28

2. A tanuló/képzésben résztvevő kötelessége, hogy. 28

3. Panaszkezelés lehetősége, rendje. 28

V. Záró rendelkezések. 29

1. A házirend személyi hatálya. 29

1.1.A házirend hatálya kiterjed. 29

1.2. A házirend betartása. 29

2. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 29

3. A házirend időbeli hatálya. 29

4. Véleményezés rendje. 30

I. Bevezető rendelkezések

1. Intézmény bemutatása 

Fenntartó intézmény: Szegedi Szakképzési Centrum

A szakképző intézmény neve: Szegedi SZC Déri Miksa Műszaki Technikum

Székhelye: 6720 Szeged, Kálvária tér 7.

2. A házirend célja és feladata

A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.

A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

3. Házirend nyilvánossága, elérhetősége

A házirendelőírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak /képzésben résztvevő személynek, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

3.1. A házirend megtekinthető

• az iskola honlapján,
• az iskolakönyvtárában.

3.2. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknektájékoztatnia kell:

• a tanulókat osztályfőnöki órán,
• a szülőket szülői értekezleten,
• a képzésben résztvevő személyeket a képzésfelelős tájékoztatja.

3.3. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait   minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:

• a tanulókkal osztályfőnöki órán,
• a szülőkkel szülői értekezleten,
• a képzésben résztvevő személyeket a képzésfelelős tájékoztatja.

 iskolai tanulók közössége, csoportja

A tanulók/képzésben résztvevők közösségét érintő döntések meghozatala előtt az iskola vezetés kikéri a diákönkormányzat véleményét (Szkt. 32. § (4) bekezdés). Tanulók közösségén az érintett osztály, illetve évfolyam 50%-át +1 főt értjük.

II. A munkarend

1. A szakképző intézmény munkarendje

1.1. Az intézmény nyitvatartási ideje

Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 5.45 -től 21.15 óráig van nyitva. Hétvégi nyitvatartást vagy ettől eltérő nyitvatartási rendet szükség esetén a fenntartó engedélyével, az igazgatórendel el.

• Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők,tanulók, a képzésben résztvevő személyek és az oktatóktudomására hozza.

1.2. Az iskolai munkarend

• Az intézmény területére érkező dolgozók, tanulók, képzésben résztvevők, képzési partnerek, vendégek, bérlők, munkát végző vállalkozók továbbá a fenntartó, valamint hatóságok képviselői gyalogos, vagy járművel történő beléptetésére, az intézmény területén való tartózkodására, valamint az intézmény vagyonvédelmének zavartalan biztosítására a Beléptetési szabályzat pontjai érvényesek. 5. melléklet
• Az iskolában tartózkodó tanulók felügyeletét az iskola a tanítás kezdetétől annak végéig, illetve a tanórán kívülifoglalkozások idejére biztosítja.
• A tanuló tanításiidő alatt az iskola területét csak az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató/igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó oktató írásos engedélyével hagyhatja el.
• A tanulók/képzésben résztvevők egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokonlátogatható iskolai könyvtársegíti. A könyvtár szolgáltatásait – a kifüggesztett nyitvatartási rend szerint- az iskola tanulói és dolgozói vehetik igénybe. A beiratkozás a tanulók esetében automatikusan, dolgozók esetében egyénilegtörténik.
• Az iskola épületeiben az iskolai dolgozókon és a tanulókon/képzésben résztvevőkön kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az igazgatótól engedélyt kaptak.
• Hirdetményt és egyéb közleményt csak igazgatói engedéllyel lehet az iskola területén elhelyezni.

1.3. A tanulók, illetve a képzésben résztvevő személyek munkarendje

• A foglalkozások előtti és utáni szünet nem sérülhet (pl. átöltözés, kicsöngetés utáni óratartás miatt). A tanórát az oktató a hetesek jelentésével, a tanulócsoportból hiányzó tanulók számbavételével kezdi. A tanításiórák belső rendjét az oktató határozza meg.
• Tanítási óra alatt a tanuló/képzésben résztvevő nem tartózkodhat az oktatásihelyiségen kívül. Törekedni    kell arra, hogy a tanuló /képzésben résztvevő a tanár engedélyével csak abban az esetben hagyhassa el a tantermet, amennyiben szakorvosi javaslat azt indokolttá teszi.
• Tanórán étkezninem szabad, italt fogyasztani csak indokolt esetben,oktatói engedéllyel lehet.
• A tanuló /képzésben résztvevő fegyelmezetlen magatartásával senkit nem hozhathátrányos helyzetbe, és nem akadályozhat a tanulásban. A tanórán minden olyan tevékenység, viselkedés tilos, amely akadályozza a tanóra céljánakmegvalósulását.
• A szakképzési munkaszerződéssel megszervezett szakirányú oktatás esetén a tanuló/képzésben résztvevő köteles betartania duális képzőhely szabályait.
• Az intézmény kapcsolattartóján keresztül a foglalkozási napló alapján tájékozódik a tanuló /képzésben résztvevő által szakirányú oktatásban végzett tevékenységről. Amennyiben munkavégzését és/vagy       magatartását kifogás éri, az iskola igazgatója saját hatáskörében eljár.
   

1.4.A foglalkozások és a foglalkozások közötti szünetek rendje

A főétkezésre biztosított hosszabbszünet a 4. óra utáni,11:00 órától kezdődő szünet, melynekidőtartama 20 perc. A csengetési rend a 10. órától a felnőttek szakmai oktatására vonatkozik. 

1.5. Öltözködés, viselkedés 

• Az iskola a diák és az oktató munkahelye, ezért az iskolában ennek megfelelő öltözetben kell megjelenni. Nem megengedett a trikó, a térd fölöttegy tenyérnyinél rövidebb nadrág és szoknya,ill. a sértő, rasszista, szitokszavakat tartalmazó felirattal ellátottruhák viselése.
• Az iskolai ünnepségeken, vizsgákon mindenkinek az alkalomhoz illő öltözetben (fehér ing/blúz, sötét, hosszúnadrág/sötét szoknya, március 15. alkalmával kokárda)kell megjelennie, és úgy kell viselkednie, hogy magatartásával segítsea rendezvény sikerét,eredményességét.

1.6. Tanulói felelősök, hetesi feladatok

Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:

• osztályonként két hetes,
• osztályonként egy osztálytitkár.
• egyéb esetifeladatokra az osztályban felelős választható.

A hetesek megbízatása egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: 

• gondoskodnak a tanterem megfelelőelőkészítéséről a tanórákra(tiszta tábla, kréta, szellőztetés stb. azórát tartó oktató utasításai szerint), 
• az óra kezdetén az oktató megérkezéséig felügyelnek az osztályrendjére,
• az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,
• ha az órát tartó oktató a becsöngetés után tíz perccel nem érkezik meg, értesítik a vezetőség valamelyik tagját. (Ha a vezetőség tagjai nem érhetők el, akkor az iskola bármely oktatóját.)

2. A foglalkozások rendje

2.1. A kötelező és a választható foglalkozások köre

• Az intézményi Szakmai program Képzési programjának 4.2.-es fejezetében meghatározott kötelező foglalkozások látogatása kötelező.
• Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
• Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
• Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola vezetősége dönt. 
• Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, amelyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.
• A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes.

2.2. Az iskolán kívüli foglalkozások vagy más programok, ezekhez kapcsolódó elvárt viselkedés, magatartás szabályai

• Iskolán kívüli akkor szervezhető foglalkozás, program, ha a tanulók intézményi felügyelete biztosított. 
• Kirándulások. Az iskola osztályai a nevelőmunka elősegítése céljából az évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
• Színházi, múzeumi, kiállítási, könyvtári előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
• Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja az oktatói közösség a tanulókat felkészíteni azzal, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és mozilátogatások stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
• A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon nyitvatartási időben látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtár szolgáltatásait minden tanuló és a könyvtárba beiratkozott iskolai dolgozók vehetik igénybe.
• Az iskola által szervezett, iskolán kívüli rendezvényeken, programokon az iskolai foglalkozásokon, intézményen belül     elvárt viselkedésre, magatartásra vonatkozó házirendi előírások az irányadóak.
• Az iskola által szervezett, rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük, az iskolában is érvényes magatartási szabályokat  kell betartaniuk.
• Az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken a tanuló kirívó viselkedésével nem vonhatja magára mások figyelmét, nem rongálhat, nem sértheti mások emberi jogait.

2.3. A tanórán kívüli foglalkozás megszervezésének és megtartásának szabályai, ehhez kapcsolódóan a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által tanúsítandó elvárt magatartás szabályai

• A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes.
• A tanórán kívüli foglalkozások a képzésben résztvevők részére külön egyeztetés és megállapodás keretében szervezhetők. 
• A tanórán kívüli foglalkozást min. 12 fős csoport esetén lehet megszervezni.
• A tanórán kívüli foglalkozásokat a rendelkezésre álló órakereten belül úgy kell szervezni, hogy azok ne akadályozzák a tanítási órák megtartását.
• A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.
• A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola oktatója.
• A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – pedagógus vagy a feladatra megbízott felnőtt felügyelete mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
• A tanuló ezen foglalkozásokon is köteles betartani a házirend szabályait.

3. A szakképző intézmény használata

3.1. Speciális tantermek, helyiségek, berendezési tárgyak, eszközök és az intézményi területek használatának rendje

3.1.1. Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

• az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
• az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
• a tűz-és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
• az egyéniés csoportos védőeszközök, védőfelszerelések használatáért,
• az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
• Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse. Maga és társai után az iskola helyiségeiben és udvarán rendet hagyjon.
• A tantermek, laborok, sportcsarnok stb. rendjét, amelyet az oktató ismertet, be kell  tartani.
• Szünetben a tanulóa tanteremben csak a tanár külön engedélyével tartózkodhat.
• A számítógép termekben, laborokban, tanműhelyekben tanuló oktatói felügyelet               nélkül nem tartózkodhat.
• A tornacsarnok és az öltözők használata „A tornacsarnok és az öltözők használati rendjéről” szóló szabályzat alapján   történik. (7. melléklet)
• Technikai eszközök használata:
• A tantermekben lévő technikai eszközök csak tanári engedéllyel működtethetők.
• Az iskola számítógépeire, hálózati meghajtóira, szervereire a tanítási órákkal nem összeegyeztethető szoftvereket, dokumentumokat másolni, letölteni tilos.
• Tanítási órákon online játékok, közösségi oldalak használata, filmek nézése, zenehallgatás csak a tanítási óra munkarendjét, tanulói munkavégzést nem akadályozva, kizárólag oktatói engedéllyel lehetséges.
  • Az öltözőszekrényeket minden tanév elején az iskolavezetés jelöli ki az osztályokszámára, ezek zárhatóságáról, rendjéről és tisztaságáról az osztályok gondoskodnak. Lehetőség szerint a kabátok is ide kerüljenek. Ha a tanuló fázik, a kabát órán is viselhető.

3.1.2.Az egyéb foglalkozások rendje

• A tornaterem és a sportudvar a tanulók rendelkezésére áll az iskolai munkaterv és órarend szerint. Az egyéni és közösségi igényeket a testnevelő tanárokkal és az érintettoktatókkal kell egyeztetni.
• A tantermekben lévő iskolai számítástechnikai eszközöket oktatói felügyelet mellett, a szaktanterem rendjét meghatározó szabályzatban rögzített módon használhatják a  tanulók.
• A könyvtár használati rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
• Az ingyenestankönyvek a tanév elején kerülnekkiosztásra. A tanulóknak kiosztott tankönyvekről nyilvántartás készül. A tanuló aláírásával igazolja, hogy átvette a könyveket.

Az ingyenes tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-igvissza kell juttatniaz iskolai könyvtárba. A végzős diákok április végéig kötelesek visszahozni a kikölcsönzött tankönyveket, kivéve azokat, amelyekből az érettségi, ill. szakmaivizsgára készülnek. Azokat a vizsga napjáig kötelesekvisszaszolgáltatni.

A tanuló az ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb.) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használttankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértékeennek megfelelően:

• az első év végére legfeljebb 25 %-os
• a második év végére legfeljebb 50 %-os
• a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os
• a negyedik év végére 100 %-os lehet.
  • A szaktantermek felszerelésének használata kizárólag a szaktanteremért felelős oktató engedélyével lehetséges. A tanulók/képzésben résztvevők az általukhasznált eszközöket kötelesek  rendben tartani, az okozott kárért – a jogszabályok előírásai szerint – anyagilag felelősek.

A tanulók (szüleik) a tankönyvekért anyagi felelősséggel tartoznak. A tanuló az elveszített, megrongált (pl. összefirkált, elszakított, bepiszkolt) tankönyvet a dokumentum azonos (vagy újabb) kiadásának beszerzésével, vagy a tankönyv értékének megfizetésével kötelespótolni.”

3.1.3. Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai

• A szaktanár felügyelete és irányítása mellett diákjaink kötelesek közreműködni az általukhasznált szakmai eszközökés környezetük rendbentartásában.
• A tanteremben tartott utolsó tanításióra után – az oktató felügyeletével – a tanulók/képzésben résztvevők az ablakokat bezárják, székeket a padokrafelteszik, a szemetetösszeszedik, a táblát  letörlik, a digitális táblát és számítógép(eket) kikapcsolják”.
• Az oktató feladata figyelni arra, hogy a tantermet a tanulók/képzésben résztvevők rendben hagyják el.
• Az iskolaoktatási helyiségeit a tanítás befejezését követőidőszakban zárva kell    tartani.
• A helyiségekből való távozáskor gondoskodni kell az ablakok bezárásáról, lámpák lekapcsolásáról ill. a helyiségáramtalanításról.
• A szakmai oktatás foglalkozásaira vonatkozó további szabályok:
• A tanuló/képzésben résztvevő kötelessége, hogy a szakmai oktatás foglalkozásain az előírásoknak megfelelően jelenjen meg, használja a munka és védőfelszereléseket.

Az a tanuló/képzésben résztvevő, aki a szakmai oktatás foglalkozásain nem az előírásoknak megfelelően jelenik meg, a tanműhelybe nem léphet be.

• A műhelyöltözők használata kötelező. „A műhelyöltözők használati rendje” a 6. mellékletben található. A műhelyöltözőkből való távozás előtt az ablakokat be kell zárni.
• A tanuló/képzésben résztvevő a szakmai oktatás foglalkozásaira kijelöltműhelybe/tanterembe csak oktatói engedéllyel léphet be, ott csak oktató felügyeletével tartózkodhat és csak az oktató által meghatározott, ill. engedélyezett tevékenységeket végezhet.
• A tanulók/képzésben résztvevők anyagi felelősséggel tartoznak a gépek, berendezések rendellenes  használatából adódó károkért.
  • Az évközi tanítási szünetekben és a nyári szünet ideje alatta diákok csak az ügyeleti   napokon tartózkodhatnak az iskola épületében. Ettől eltérni csak az igazgató előzetes írásbeliengedélyével lehet.

3.2. Az intézmény biztonságos működése érdekében szükséges szabályok

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges tárgyak behozatala az iskolába

• Az iskolai munkához nem tartozó értéktárgyakat a tanulók csak saját felelősségükre hozhatnak magukkal.
• Szünetekben zenét csak a stúdió biztosíthat.
• Kerékpárt, motorkerékpárt, rollert, gördeszkát stb. a kijelölthelyen kell tárolni.
• Kerékpárt, motorkerékpárt, rollert, gördeszkát stb. fához és az iskola kerítéséhez támasztani, lakatolni tilos.
• Motort az iskola kapuján belül működtetni tilos.

3.3. Tiltott és használatukban korlátozott eszközökre vonatkozó Szegedi SZC eljárásrend, szabályozás   

Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény 45. alpontja alapján a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szkt.) 33. § (1a) és (1b) bekezdése rendelkezik a szakképző intézménybe be nem vihető (tiltott tárgyak), valamint a használatukban korlátozott tárgyak köréről.

Szkt. 33. §

(1a) A Kormány rendeletben meghatározza azon - a tanulói jogviszonyból, felnőttképzési jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges - tárgyak körét, amelyet a tanuló a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogra, az egészséghez való jogra, az oktatás zavartalanságának biztosítására, valamint a köz érdekére, közbiztonságra tekintettel a szakképző intézménybe

a) nem vihet be (a továbbiakban: tiltott tárgy), vagy

b) bevihet, azonban azt a tanítási nap folyamán csak akkor birtokolhatja és használhatja, ha azt a szakképző intézmény

ba) igazgatója egészségügyi célból, vagy

bb) oktatója vagy pedagógusa pedagógiai célból

- a tanulmányi rendszerben a Kormány rendeletében foglaltak alapján rögzítettek szerint - az általa meghatározott időszakra engedélyezi (a továbbiakban: használatában korlátozott tárgy).

(1b) Az (1a) bekezdésben foglalt szabályok betartatásáért a szakképző intézmény igazgatója felel azzal, hogy a Kormány rendeletében, valamint a házirendben meghatározottak szerint gondoskodik a szabályok betartásának ellenőrzéséről, a tárgy átvételéről, őrzéséről, a tanuló, vagy egyéb személy részére történő visszaadásának rendjéről. A tárgyak őrzésére - a tiltott tárgy kivételével - a Polgári Törvénykönyv általános, a szerződésen kívüli károkozásért való felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A tiltott tárgy őrzése során a tárgyban bekövetkezett kárért a szakképző intézmény nem felel.

Jogszabályi hivatkozások:

• a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény
• a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Kormányrendelet
• a nevelési-oktatási intézményekben a tiltott és használatában korlátozott tárgyak köréről, valamint a tárgyakra vonatkozó eljárásrend részletes szabályairól szóló 245/2024. (VIII. 8.) Kormányrendelet
• a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Kormányrendelet módosításáról szóló 246/2024. (VIII. 8.) Kormányrendelet
• a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Kormányrendelet
• a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
• a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
• a 18. életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termékekre vonatkozó jogszabályok.

I. Tiltott tárgyak

A 245/2024. (VIII.8.) Kormányrendelet 1. § alapján a szakképző intézménybe, valamint a kollégiumba a tanuló/képzésben résztvevő által nem vihető be

1. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, azaz:

1. az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: felajzott íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli);
2. a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer);
3. a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek;
4. az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray);
5. az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat);
6. az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló);

1. az olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál (különösen: álkulcsok, mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezetek).
   1. Azon tárgy, amelynek birtoklása a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben foglaltak szerint büntetendő, azaz:

1. pirotechnikai termék;
2. korlátozott robbanóanyag-perkurzor;
3. lőfegyver, lőszer;
4. légfegyver, gáz- és riasztófegyver, muzeális fegyver, festéklövő fegyver, hatástalanított lőfegyver, flóberttöltény, gáztöltény, riasztótöltény, vaktöltény;
5. hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszer;
6. indokolatlan mennyiségű, Magyarországon orvosi rendelvényre kiadható gyógyszernek minősülő anyag, készítmény;
7. új pszichoaktív anyag;
8. kábítószer (a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet 1. mellékletében a kábítószerek 1. és 2., valamint 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1. és 2. jegyzékén szereplő anyag);

C) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termék, így:

1. alkohol;
2. dohánytermék;
3. energiaital;
4. minden egyéb tárgy, amelynek birtoklása a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben, vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben foglaltak szerint büntetendő; 
5. minden egyéb termék, amely a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető.

II. Használatukban korlátozott tárgyak

A 245/2024. (VIII. 8.) és a 246/2024. (VIII. 8.) Kormányrendeletben foglaltak alapján a telekommunikációs eszközök, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internetelérésre alkalmas okoseszközök használatukban korlátozott tárgyak különösen, de nem kizárólagosan a mobiltelefon, tablet, laptop, okosóra.

A használatukban korlátozott tárgyakat

1. a tanítási nap folyamán,
   • általános iskola 1-8. évfolyamán,
   • szakgimnázium 9-13. évfolyamán,
   • technikum 9-13., valamint 1/13-2/14. évfolyamán,
   • szakképző iskola 9-11., valamint a Ksz/11-Ksz/12. évfolyamán,
   • érettségire felkészítő képzésben a Kk12-Kk13. évfolyamán,

1. kollégiumban a foglalkozások ideje alatt,
2. a tanórák, a szakmai oktatás, illetve a szakképesítésre felkészítő szakmai képzés szerinti foglalkozások alatt - ideértve az intézményben töltött időt is - a szakiskola minden évfolyamán,

1. az orientációs évfolyam, dobbantó program és a műhelyiskola teljes képzési ideje alatt csak igazgatói vagy oktatói engedéllyel lehet használni.
   1. Tiltott tárgy

III. Tiltott és használatukban korlátozott tárgyakra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése, átvétel és visszaadás szabályai

1. A 245/2024. (VIII. 8.) Kormányrendeletben meghatározottak alapján tiltott tárgy az intézmény területére nem vihető be, ha arra utaló információ merül fel, hogy a tanuló/képzésben résztvevő az intézmény területén az I. fejezet B) pontjában felsorolt tárgyat tart birtokában, akkor a szabályok betartását az oktató jogosult ellenőrizni és felszólítani a tanulót/képzésben résztvevőt annak igazolására, hogy a tiltott tárgy nincs a birtokában, ezzel egyidejűleg értesíti a szakképző intézmény igazgatóját.

A szakképző intézmény igazgatója azonnal értesíti

• a Szegedi Szakképzési Centrum főigazgatóját,
• a szakképző intézmény rendjének fenntartásában közreműködő személyt (iskolaőrt, ahol releváns),
• az általános rendőri szervet,
  • tanuló esetében a szülőt/gondviselőt.

1. A 245/2024. (VIII.8.) Kormányrendeletben foglaltak alapján, ha arra utaló információ merül fel, hogy a tanuló/képzésben résztvevő az intézmény területén az I. fejezet A) és/vagy C) pontjaiban felsorolt tárgyat tart a birtokában, akkor a szabályok betartását az oktató jogosult ellenőrizni az alábbiak szerint:

1. felszólítani a tanulót/képzésben résztvevőt annak igazolására, hogy a tiltott tárgy nincs a birtokában,
2. felszólítani a tanulót/képzésben résztvevőt a tárgy átadására,
3. amennyiben megállapítást nyer, hogy a tanuló/képzésben résztvevő az I. fejezet A) és/vagy C) pontjai szerinti tiltott tárgyat tart a birtokában az intézmény területén, az oktató átveszi azt a tanulótól/képzésben résztvevőtől.

Ha a tanuló/képzésben résztvevő a birtokában tartott tiltott tárgyat átadja, azt az oktató dokumentáltan átveszi és a Házirendben meghatározott személynek átadja megőrzésre, aki azt visszaadásig tárolja, illetve az illetékes rendőri szervnek történő átadásig tárolja. Az iskola területére tiltott tárgyat bevivő és ezzel a Házirendet megsértő tanuló/képzésben résztvevő ellen fegyelmi eljárás indítandó.

Az átvett az I. fejezet A) és/vagy C) pontja szerinti tiltott tárgyat - ha annak birtoklását jogszabály nem zárja ki - az átvétel időpontja szerinti állapotban

• 18. életévét betöltött tanuló/képzésben résztvevő esetén a tanulónak/képzésben résztvevőnek,
• ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a tiltott tárgy tulajdonosa harmadik személy, a harmadik személynek,
• minden más esetben a szülőnek/gondviselőnek

kell visszaadni.

1. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a tanuló/képzésben résztvevő az intézmény területén az I. fejezet A) és/vagy C) pontjaiban felsorolt tárgyat tart a birtokában, de azt nem hajlandó felszólításra átadni,az oktató értesíti a szakképző intézmény igazgatóját.

A szakképző intézmény igazgatója azonnal értesíti

• a Szegedi Szakképzési Centrum főigazgatóját,
• a szakképző intézmény rendjének fenntartásában közreműködő személyt (iskolaőrt, ahol releváns),
  • tanuló esetében a szülőt/gondviselőt.

2. Használatában korlátozott tárgy

A 245/2024. (VIII.8.) Kormányrendeletben meghatározottak alapján használatában korlátozott tárgy az intézménybe bevihető azzal, hogy a tanuló/képzésben résztvevő az ilyen tárgyat a tanítási nap kezdetén vagy a tanítási órák megkezdése előtt - kollégiumban a foglalkozások megkezdése előtt - a Házirendben meghatározottak szerint leadja - a kollégium kivételével - a tanítási nap időtartamára, és azt a Házirendben meghatározottak szerint visszakapja. A használatában korlátozott tárgyat az átvételt követően az intézmény által a Házirendben meghatározott elzárt helyen kell tárolni.

1. A 245/2024. (VIII.8.) Kormányrendeletben foglaltak alapján a használatukban korlátozott tárgyakra vonatkozó birtoklási, használati engedély dokumentálását az igazgató vagy az oktató végzi a KRÉTA-rendszerben azzal, hogy rögzíti

1. a birtoklás és a használat célját,
2. az engedély érvényességének időtartamát (tanórán, foglalkozáson, tanítási évben), továbbá
3. a birtokolható tárgya(ka)t.

1. A birtoklási, használati engedély igénylése és megadása az intézményben az alábbi eljárásrend szerint történhet:

1. a tanuló/képzésben résztvevő és a szülő/gondviselő írásos kérelme alapján, amennyiben egészségügyi okból igazoltan szükséges annak birtoklása,

1. az intézményben működő munkaközösségek szakmai javaslata alapján, valamint az intézmény működése és az oktatási feladat megszervezése szempontjából elengedhetetlenül fontos időtartamokban, a Szakmai programban rögzítettek szerinti oktatási-nevelési feladat ellátása céljából.
   • a birtoklás és a használat célját;

A birtoklási, használati engedély igénylése tárgyában hozott döntésről (engedély megadása vagy kérelem elutasítása) az igazgató határozatot ad ki írásban legkésőbb minden tanév szeptember 15. napjáig, indokolt esetben ettől eltérő időpontban.

A határozatban ki kell térni arra, hogy a tanuló/képzésben résztvevő a használati engedélyben szereplő eszközzel nem készíthet engedély nélkül kép- és hangfelvételt, azt csak a meghatározott feladata ellátására használhatja, ennek megsértése fegyelmi eljárást von maga után.

A birtoklásra és használatra vonatkozó engedélyezést az igazgató végzi a tanulmányi rendszerben azzal, hogy rögzíti

• az engedély érvényességének időtartamát;
• a birtokolható tárgyat/tárgyakat.

Amennyiben arra utaló információ merült fel, hogy az intézmény területén a tanuló/képzésben résztvevő használatában korlátozott tárgyat tart a birtokában engedély nélkül, akkor a szabályok betartását az oktató jogosult ellenőrizni az alábbiak szerint:

1. felszólítani a tanulót/képzésben résztvevőt a tárgy átadására vagy használati engedélyének bemutatására,
2. amennyiben felszólítás ellenére nem hajlandó a tárgyat átadni, felszólítja a tanulót/képzésben résztvevőt annak igazolására, hogy a használatában korlátozott tárgy nincs a birtokában,
3. amennyiben megállapítást nyer, hogy a tanuló/képzésben résztvevő használatában korlátozott tárgyat tart a birtokában engedély nélkül az intézmény területén, az oktató átveszi azt a tanulótól/képzésben résztvevőtől,
4. amennyiben a tanuló/képzésben résztvevő nem hajlandó együttműködni vagy a tárgyat átadni, akkor az oktató értesíti a szakképző intézmény igazgatóját.

A szakképző intézmény igazgatója azonnal értesíti tanuló esetében a szülőt/gondviselőt, illetve írásban tájékoztatja a Szegedi Szakképzési Centrum főigazgatóját.

Amennyiben a tanuló/képzésben résztvevő az iskola területén engedély nélkül használ használatában korlátozott tárgyat, azzal a Házirendet megsérti, melyért fegyelmi büntetésben részesítendő minimum osztályfőnöki szintű büntetési fokozattal, azzal, hogy a Házirend ilyen módon történő megsértése - a fokozatosság elvét betartva - akár fegyelmi eljárás megindítását is eredményezheti.

2. Tiltott tárgyak kezelésének iskolai szintű eljárásrendje

A III/A) pontjában átvett - az I. fejezet A) és/vagy C) pontja szerinti - tiltott tárgyat a szakképző intézmény vezetői irodájában (igazgatói vagy igazgatóhelyettesi) szükséges elhelyezni a III/A) pontban megjelölt visszaadásig, illetve az illetékes rendőri szervnek történő átadásig.

D. Használatukban korlátozott tárgyak kezelésének iskolai szintű eljárásrendje

Mágneszáras telefontokok használatának rendje a 29/2024 számú Főigazgatói-kancellári együttes határozat alapján

1. A mágneszáras telefontokokat a tanulók/képzésben résztvevők folyamatos (állandó) használatra kapják meg. Az átadás feltétele az „átadás-átvételi elismervény” nyomtatvány tanuló /képzésben résztvevő és szülő/gondviselő által történő aláírása. Az aláírással a tanuló/képzésben résztvevő és a szülő/gondviselő anyagi felelősséget vállal elvesztés, rongálás, nem normál használatból következő kopás stb. esetére. A nyomtatvány kitöltése és aláírása után a tanuló/képzésben résztvevő megkapja a mágneszáras telefontokot, amelyet tanulói jogviszonyának fennállásáig használ. Tanulói jogviszonyának megszűnésével egyidejűleg az általa használt telefontokot köteles az intézménynek visszaadni, az esetlegesen okozott kárt megtéríteni. A telefontok leadását az intézmény a „visszavételezési elismervény” nyomtatvánnyal -tanuló /képzésben résztvevő részére történő átadásával- igazolja. Az „átadás-átvételi elismervény” és a „visszavételezési elismervény” nyomtatványok a házirend 4. mellékletében megtalálhatóak.
2. A tanuló/képzésben résztvevő minden nap az iskolába érkezéskor a telefonját elhelyezi a mágneszáras tokban és a portánál elhelyezett eszközökkel lezárja a tokot. 
3. Amennyiben tanítási óra/foglalkozás alatt szükséges az eszköz/eszközök használata, akkor az oktató kioldhatja a mágneszáras telefontokokat, majd használat után ellenőrzi, hogy a tanulók/képzésben résztvevők visszazárták-e a tokokat.
4. A tanuló/képzésben résztvevő az utolsó órája után a mágneszáras telefontokját a portánál elhelyezett eszközökkel felnyithatja.
5. Az oktatók a kioldókat átvehetik:

• vagy átadás-átvételi dokumentációval egyéni (vagy csoportos) leltárfelelősségvállalás mellett, 
• vagy a tanóra/foglalkozás kezdete előtt a portán, a kulcsfelvétel szabályai szerint veheti fel. A portán felvett eszközt az oktató a foglalkozás végén ugyanoda leadja.
  • A tanuló kötelessége, hogy:

3.4. Az egészséges életmód kialakítását szolgáló szakképző intézményi szabályok

• óvja saját és társai testi épségét és egészségét,
• elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket,
  • A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolában az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. 

Az iskolaorvos szerdán (páratlan héten) és péntek 8.00-13.00-ig, 

a védőnő hétfőn, szerdán és pénteken 7.00-15.00-ig érhető el. 

A védőnő hétfőn, szerdán és pénteken 7.30-8.30-ig fogadóórát tart. 

A nyitvatartási rendje a rendelő ajtaján, valamint az iskola honlapján található meg.

• Az iskolaorvos elvégzi– vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését a vonatkozó szabályok szerint, valamint ellátja a szakmaválasztás előtt álló tanulók alkalmasításával kapcsolatos feladatokat.
• Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát. Ezen kívül tanórai, ill. tanórán kívülikeretben, saját, ill. külső szakemberek bevonásával végzi egészségfejlesztő, mentálhigiénés feladatait.
• Indokolt esetben a tanuló védelme érdekében a szükséges egészségügyi vizsgálat a szülő kötelező tájékoztatása mellett lefolytatható.
• Sem a dolgozók a tanulóknak, sem a tanulókegymásnak gyógyszert nem adhatnak. Az osztályfőnök tájékozódik a tanulók által rendszeresen szedettgyógyszerekről és szülőikérésre közreműködik, hogy a tanulóelőírt rendben szedje a gyógyszerét.
• A 2011. évi XLI. Törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól kimondja,hogy az iskola egész területén, valamint az iskola bejáratának 5m-es körzetén belül tilos a dohányzás. Az e törvény szerint elrendelt dohányzási tilalom megsértése fegyelmi  intézkedést von magaután.

3.5. A baleset-megelőzési előírások és az intézkedési feladatok bekövetkezett baleset esetén

• A tanulókat/képzésben résztvevő személyeket a tanévkezdéskor munka-,tűz- és balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni, amelyet dokumentálni kell. A tanulók/képzésben résztvevő személyek aláírásukkal igazoljákaz elhangzottak tudomásulvételét. Külön oktatást kell tartani a tanév első testnevelés óráján,a szakmai oktatás első foglalkozása előtt, tanulmányi kirándulásokat megelőzően és minden olyan tanítási órán, ahol a diákok által használt eszközök balesetforrásai lehetnek.
• Tanév elején a tanulókkal/képzésben résztvevő személyekkel ismertetni kell a bombariadó, tűzriadóesetére elkészített épület- kiürítési tervet, valamint a szaktantermek használati rendjét.
• A tanulók/képzésben résztvevő személyek kötelessége, hogy
• betartsa - és igyekezzen társaival is betartatni- a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat,
• azonnal jelentse az iskola valamelyik oktatójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással, petárdával történő fenyegetést, drogfogyasztást, drogterjesztést) vagy balesetet észlel,
• azonnal jelentse az iskola valamelyik oktatójának – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült,
• megismerje az épület kiürítési tervét,
• rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.
  • A testnevelés órákra és egyéb sportfoglalkozásokra vonatkozó továbbiszabályok:
• A tanuló a sportcsarnokban csak oktató felügyeletével tartózkodhat.
• A sportfoglalkozásokon a tanulóknak– az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, póló, sportnadrág) kell viselniük. Az erre vonatkozóelőírásokat a testnevelő tanárok ismertetik a tanulókkal.
• A sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát,gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, veszélyes testékszert.
  • Görkorcsolyát, gördeszkát, rollert és egyéb balesetveszélyes, közlekedést segítő eszköztaz iskola területénhasználni tilos.
  • Az iskola ablakaiban ülni, ablakból kihajolni, onnan tárgyakat kidobálni tilos.
  • Intézkedési feladatok bekövetkezett baleset esetén:

1. Könnyű sérülés esetén az oktató elláthatja a tanulót/képzésben résztvevőt. Ezt követően értesíti a szülőt/gondviselőt.

1. Súlyosabb sérülés esetén mentőt kell hívni és szükség esetén az életmentő beavatkozást meg kell kezdeni. Ezt követően értesíteni kell a szülőt/gondviselőt, valamint az iskola igazgatóját. Három napon túl gyógyuló sérülés esetén az igazgató baleseti jegyzőkönyvet készít a zárójelentés alapján.
   • A 10. évfolyam osztályaiba járó tanulók az adott tanév márciusában írásban nyilatkoznak a szakmaválasztásról. 

3.6.A diabéteszes tanulókkal kapcsolatos iskolai teendők szabályozása

3.6.1.A diabéteszes étkezéssel kapcsolatos speciális szabályozások

3.6.2.A diabéteszes tanuló betegségével kapcsolatos egyéni igény biztosításának módja, mint pl. tanóra alatti étkezés, mosdóhasználat, vércukorszintmérés, szükség esetén inzulinbeadás, speciális igényeire vonatkozó tanórai és tanórán kívüli teendők

3.6.3.A testnevelés órák előtti és alatti oktatói teendők

3.6.4.A tanuló gondviselőjével történő rendszeres kapcsolattartás (készüljön szülői nyilatkozat a tanuló egészségügyi állapotáról, krónikus betegségeinek aktuális tényéről, a szülő ezirányú kötelezettsége kerüljön szabályozásra)

3.6.5.A diabéteszes tanulók rosszulléte esetén alkalmazandó teendők

A részletes szabályozásokat a 2. melléklet tartalmazza.

III. A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének rendje

1. A tanulmányi kötelezettségek teljesítése

1.1. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy foglalkozásokon való részvételének rendje, a tantárgyválasztással és annak módosításával kapcsolatos eljárás

• A 10. és 11. évfolyam nem okleveles technikus osztályba járó diákjai mindkét tanév márciusában írásban nyilatkoznak arról, hogy vállalják-e az emelt szintű érettséginek is megfelelő tartalmú tananyag követelményeinek teljesítését. 
• A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Amennyiben 12. évfolyamon középszintű helyett emelt szintű felkészítést választ, különbözeti vizsgát kell tennie.
• Tanév közben a döntést módosítani nem lehet.
• Az iskola igazgatója az oktatótestület javaslatát figyelembe véve a Szakmai programalapján elkészíti a tantárgyválasztási tájékoztatót a leendő kilencedik évfolyamos tanulók részére. A tantárgyválasztás jogát a szülő (törvényes képviselő) és a tanuló közösen gyakorolja. Ha a tanuló iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával,felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola igazgatójával.
• Ha a tanuló választását módosítani szeretné, azt a Szakmai Programban megfogalmazott eljárásrend szerint teheti meg. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását.
• Az iskola személyi feltételrendszere és a nevelő-oktató munka szervezése nem teszi lehetővé, hogy a tanuló oktatót és tanulócsoportot válasszon.
• A tanuló/képzésben résztvevő osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, véleményének kikérésével – az igazgató dönt. Az osztálylétszám legfeljebb 32 fő, amely a fenntartóengedélyével legfeljebb húsz százalékkal túlléphető. A szakképző intézményben megvalósuló szakirányú oktatáscsoportlétszáma legfeljebb 16 fő. A minimális osztály- és csoportlétszámot a fenntartó határozza meg.

u1.2. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy foglalkozásokról való távolmaradása, mulasztása és késése igazolásának módja

1.2.1.Az iskola teendői tanulói mulasztás esetén

a 12/2020.(II. 7.) Kormányrendelet alapján

1.2.2. A tanulók mulasztásának igazolása

1. A tanulóhiányzását, illetve késéséta tanítási órákról,valamint a tanóránkívüli foglalkozásokról igazolni kell.
2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja előzetes kérés alapján. Tanóránkénti összesítés nem lehetséges, a napi legalább háromórás hiányzás, tanítási napnak minősül. Az oktató a saját órájáról, az osztályfőnök pedig egy napra engedheti el a diákot. Hosszabb idejű, legalább három összefüggő tanítási napra kiterjedő hiányzásra (írásbeli szülői kérelem alapján) az igazgató adhat engedélyt.
3. A tanuló, a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. Indokolt esetnek minősül: betegség, közlekedési akadály, családi ok, állampolgári kötelesség teljesítése, hivatalos idézésen való megjelenés.
4. A tanuló a technikum utolsó két évfolyamán – tanítási évenként legfeljebb két alkalommal – továbbtanulási célú rendezvényen vehet részt, feltéve, ha részvételét a szervező által kiállított igazolással igazolja.
5. A tanuló a mulasztását az azt követő első tanítási nap, de legkésőbb 8 napon belül igazolja, mely onnantólkerül számításra, hogy a tanuló újra megjelenik az iskolában.
6. Az igazolásszabályai:
   • A mulasztásszülői, orvosi vagy egyéb hivatalosigazolással igazolható. Mulasztásesetén az igazolásta Kréta rendszerbe kell feltölteni, vagy papíralapon az osztályfőnöknek leadni.
   • Nappali képzésben résztvevők esetén a papíralapon leadott igazolásokat a szülőnek, kollégiumi nevelőtanárnak láttamoznia kell.
   • A tanuló mulasztását annál a szakirányú oktatást folytató szervezetnél igazolja, amelynél a szakirányú oktatását teljesíti. A szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel való részvétel esetén a keresőképtelenség miatti mulasztást a keresőképtelenségről jogszabályban meghatározottak szerint kiállított igazolással kell a duális képzőhely felé igazolni és a szakképző intézménynek – a 252/B. § a)–c) pontja szerinti esetben – a duális képzőhely által a tanulmányi rendszerben a 224. § c) pontja szerint rögzített adatok alapján figyelembe vennie.
7. Ha a tanuló az előírt határidőalatt nem igazoljatávolmaradását, órái igazolatlannak minősülnek. A mulasztásigazolt vagy igazolatlan jellegét az osztályfőnök dönti el.
8. Hiányzás után a tananyag és a számonkérés pótlása az oktatóval való egyeztetés szerinttörténik, a pótlás a tanuló felelőssége.
9. Amennyiben a tanuló elkésika tanítási óráról,az órát tartó oktató a késés időtartamát az elektronikus naplóba bejegyzi. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló köteles a tanítási órára bemenni, onnan nem zárható ki.
10. Bejáró tanulóknak indokolt esetben az első órára vonatkozó 10 perc késési engedély adható. Ezt csak az igazgató engedélyezheti.
11. Az igazolatlan mulasztások és késések fegyelmi felelősségre vonással járhatnak.
12. Ha a tanulónak egy tanévben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen a 250 órát vagy egy adott tantárgyból a foglalkozások 30%-át meghaladja, és emiatt teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanév végén   nem osztályozható, kivéve, ha az oktatói testület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az oktatói testület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a húsz tanítási órát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének.
13. Megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével – annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul 30 óránál/foglalkozásnál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselőt, legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. 
14. Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüliegybefüggő gyakorlatról való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a szorgalmi időszakon kívüli egybefüggő gyakorlat foglalkozásainak húsz százalékát,a tanuló az évfolyam követelményeit nemteljesítette és magasabb évfolyamba nem léphet.
15. A tanuló a megismételt évfolyamon akkor is kötelesteljesíteni az egybefüggő gyakorlatot, ha azt korábban már teljesítette.
    • ha engedélyezték, hogy a tanulmányi követelményeknek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

1.3. A mindennapos testnevelés és a közösségi szolgálaton való részvétel szakképző intézményi rendje

1.3.1.A mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés a 9-10.évfolyamon heti 4, 11-12. évfolyamon heti 3 testnevelés óra keretében zajlik. A testnevelés órák feladatainak megszervezése és megoldása során a mozgásélmény, valamint a mozgástapasztalat megszerzése a cél.

A testnevelés órák látogatása versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. A kedvezmény mértékéről az igazgató dönt az Szkr.119§ alapján. 

1.3.2. A közösségi szolgálaton való részvétel rendje

A rendes érettségi vizsga megkezdéséig minden tanulónak 50 óra közösségi szolgálatot kell teljesítenie. Erről naplót kell vezetni, amely alapján az osztályfőnök rögzíti a teljesítés tényét a bizonyítványba és a törzslapba.

A közösségi szolgálat keretei között egészségügyi, szociális és karitatív, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi, bűn-és balesetmegelőzési területen folytatható tevékenység.

Csak olyan helyen lehet ezt végezni, amellyel az iskola együttműködési kapcsolatban van. Ezek a https://derimiksa.hu/p/koezoessegi-szolgalat megtalálhatók. Ha olyan helyre szeretne menni a tanuló, ami nincs a listában, együttműködési megállapodást kell kötni velük! Ezt jelezni kell az osztályfőnöknek. 

1.4. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az arra való jelentkezés módja és határideje

1.4.1. Tanulmányok alatti vizsga típusai:

osztályozóvizsga, javítóvizsga, pótló vizsga és különbözeti vizsga. A vizsgák nem ismételhetők meg.

1.4.2. A vizsga formája

a tantárgy jellegétől függően írásbeli, szóbeli részből, illetve gyakorlati számonkérésből állhat.

1.4.3.Tanulmányok alatti vizsgák időpontja:

Osztályozóvizsga, pótló vizsga, különbözeti vizsga letételére negyedévente van lehetőség.

Javítóvizsga minden év augusztus 15 – 31-ig szervezhető.

A konkrét vizsgaidőszakokat, időpontokat az iskola éves munkatervében kell meghatározni.

A javítóvizsgák időpontját, helyét (vizsgabeosztást) az iskola honlapján nyilvánosságra kell hozni.

1.4.4. Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak:

• félévkor, ha a házirendben meghatározott időnél többet mulasztott.
• tanév végén, ha a házirendben meghatározott időnél többet mulasztott és az oktatói testület engedélyezte.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy engedéllyel korábban távozik.

A tanulónak a késést, távolmaradása okát, írásban kell jelezni az iskola igazgatójának. A jelzés mellé csatolni kell az esetleges orvosi, hivatalos vagy egyéb papírokat.

Az igazgató egyedileg dönt a pótló vizsgára bocsáthatóságról.

Javítóvizsgát tehet a tanuló:

• Ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
• Ha osztályozóvizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy engedély nélkül távozik.

Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki 

• másik iskolából érkezik, 
• képzéstípus váltását kéri,
• idegennyelv váltását kéri.

Az iskola igazgatója egyedileg dönt az iskola Szakmai Programja alapján a különbözeti vizsgáról.

A tanulmányok alatti vizsgák eljárásrendjét az iskola Szakmai programja tartalmazza.

2. A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt megillető juttatások és az őket terhelő fizetési kötelezettségek

2.1.A tanulót megillető és a szakképző intézmény feladatkörébe tartozó jutatások

2.1.1. Ösztöndíj

Az első szakma megszerzésére irányuló, nappali képzésben résztvevő tanuló ösztöndíjban részesül. Megismételt évfolyamon nem jár a juttatás. Elveszti az ösztöndíjra való jogosultságát a tanév hátralévő részében az, akinek igazolatlan mulasztása eléri a 6 órát. Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, a fegyelmi eljárás során fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet az ösztöndíj csökkentése vagy megvonása. 

Az ösztöndíj havonkénti összege ágazati alapoktatásban (9-10. évfolyamon) az ösztöndíj alapjának 8%-a. 

Szakirányú oktatásban-amennyiben a tanuló szakirányú oktatása iskolai tanműhelyben történik - a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga alapján történik az ösztöndíj megállapítása:

Amennyiben a tanuló szakirányú oktatása duális képzőhelyen történik, a tanuló nem jogosult ösztöndíjra, számára a duális képzőhely szakképzési munkabért fizet.

Az erről szóló részletes tájékoztató a szeptemberi szülői értekezleten a törvényes képviselőrészére kiosztásra kerül.

1. melléklet: Tájékoztató a szakképzési ösztöndíj rendszeréről

2.1.2. Egyszeri pályakezdési juttatás

A tanuló az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan egyszeri pályakezdési     juttatásra jogosult.

2.1.3.Egyéb támogatási és ösztöndíj lehetőségekről 

az osztályfőnökök tájékoztatják a diákokat és szüleiket szóban és a Kréta rendszeren keresztül. (nyelvvizsgatámogatás, Apáczaiösztöndíj stb.)

Az étkezéssel kapcsolatos ügyintézés az NGSZ-nél történik, a honlapján közzétett tájékoztató szerint. (https://ngsz.hu/2021/01/01/kozetkeztetes/

2.2. A térítési díj, illetve a tandíj befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

• A szakképzési törvényben meghatározottesetekben a tanulónak tandíjat, térítési díjat  kell fizetnie. (térítési díj – nem tanköteles tanuló évismétlés esetén, tandíj – az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése esetén)
• A tandíjés a térítési díj összegét, a Szegedi Szakképzési Centrum Tandíj és térítési díj megállapításának szabályzata határozza meg.
• Ha a tandíj, térítési díj befizetése után merül fel mentességre okot adó körülmény-a tanuló benyújtott kérelme alapján -, a visszafizetésről az igazgató intézkedik.

2.3. A tanuló/képzésben résztvevő által fizetendő kártérítés szakképző intézményi szabályai

Ha a tanuló/képzésben résztvevő kárt okozott az iskolának, az iskola a károkozás körülményeit megvizsgálja, az okozott kár nagyságát felméri, és lehetőség szerint megállapítja a károkozó személyét. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója/képzésben résztvevője okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót /képzésben résztvevőt ésa szülőt tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt/ képzésben résztvevőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére.

2.4.A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

• Ha az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók/képzésben részt vevő személy által készített dolgok vagyoni        jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak/képzésben részt vevő személynek    kifizetett díj mértékeaz iskola önköltség-számítási szabályzatában kerül szabályozásra.
• Az iskola tanulói/képzésben részt vevő személyei által a nevelési-oktatási folyamat részeként előállított termék, dolog, alkotás az iskola tulajdonát képezi, kivéve, ha a tanuló kizárólag saját maga   által hozott anyagokból és szerszámok, eszközök segítségével készítette azt. Az iskola a tanuló/ képzésben részt vevő személy által készített termékeket marketing célokra felhasználhatja, de azokat nem értékesítheti.

3. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy jutalmazásának és a fegyelmező intézkedések alkalmazásának rendje

3.1. A tanulók jutalmazásának elvei, formái

Azt a tanulót, aki

• példamutató magatartást tanúsít,
• vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
• vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
• vagy az iskolai, illetveaz iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon vesz részt,
• vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,

az iskola jutalomban részesíti.

A tanulók jutalmazásának formái:

• szaktanári dicséret,
• osztályfőnöki dicséret,
• igazgatói dicséret,
• oktatói testület dicsérete,
• könyvjutalom.

Azokat a végzős diákokat, akik kiemelkedő tanulmányi, vagy versenyeredményt értek el - elsősorban műszaki vagy reáltantárgyakból - a Győry-díj Alapítvány, a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő, kiemelkedő közösségi munkát végző diákokat a Dérisek a Dériért Egyesület jutalmazza a ballagási ünnepségen.

3.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

Az a tanuló, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a Házirend előírásait megszegi, büntetésben részesül.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől-indokolt   esetben-a vétség súlyátólfüggően el lehet térni.

Fegyelmező intézkedések:

• szaktanári figyelmeztetés - 3 szaktanári figyelmeztetés után a következő  fegyelmi fokozat jár,
• osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás,
• igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás,
• fegyelmi eljárásindítása.

A tiltott és használatukban korlátozott eszközök használatára vonatkozó eljárásrend, ill. a szabályozás megszegése esetén alkalmazandó fegyelmező intézkedések.

3.3. A fegyelmi eljárás

Afegyelmi eljárás szabályai

• A tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek fegyelmi ügyeiben az oktatói testület dönt.
• A fegyelmi eljárás megindításáról az oktatói testület dönt egyszerű   szavazattöbbséggel, ez a hatáskör nem átruházható.
• A fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölt fegyelmi bizottság tagjai, a tanulót tanító oktatók. A fegyelmi bizottság tagjait a Szkr.199.§ alapján kell kijelölni. 
• A fegyelmi eljárás részletes szabályait a 3.melléklet tartalmazza

4. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy véleménynyilvánítása és rendszeres tájékoztatása

4.1.A tanuló/ képzésben részt vevő személy észrevételezési és javaslattételi lehetőségei

• A tanulók/ képzésben részt vevő személyek a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaik érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választottképviselőik útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz/képzésfelelősükhöz, az iskola oktatóihoz, továbbá a tanulók a diákönkormányzathoz fordulhatnak.
• A tanulók/ képzésben részt vevő személyek kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénilegvagy választott képviselőik útján – kellő tisztelet megadásával - közölhetik az iskola igazgatóságával és az oktatókkal.
• A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban - egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával és oktatóival.

4.2.A tanuló (és kiskorú tanuló esetén a tanuló törvényes képviselője), illetve a képzésben részt vevő személy tájékoztatására vonatkozó szabályok

1. A tanulókat/képzésben részt vevő személyeket az iskola életéről,az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról és feladatokról

• az iskola igazgatója

a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,

az iskolai honlapon,

• az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon ,
• a képzésfelelősök pedig a képzésben résztvevőket az általuk egyeztetett fórumon folyamatosan tájékoztatják.

1. A tanulót/ képzésben részt vevő személyt és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az oktatók folyamatosan tájékoztatják szóban (szülői értekezleteken, fogadóórákon), és az elektronikus naplónkeresztül.
2. A szülők az osztályfőnököket és az oktatókat fél évente kétszer (szülői értekezlet, ill. fogadóóra alkalmával) kereshetik fel. Minden más esetben előzetes időpont- egyeztetés után. A szülői értekezletek és a fogadóórák időpontjairól az osztályfőnök az e-naplón keresztül értesíti a szülőket.

4.3.A diákönkormányzat működésének szakképző intézményi szabálya

A rendszeres tájékoztatás rendjét és a véleménynyilvánítás formáit a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

Az intézményi Diákönkormányzat (DÖK) tagjai az osztályok képviselői, akiket a tanulói/képzésben résztvevői közösség delegál a Diákönkormányzatba. A Diákönkormányzat a közgyűlésen megválasztja a DÖK-elnököt. A DÖK tagjainak megbízatása egy évre szól. 

Rendszeresen megbeszélést tartanak, majd az ezeken elhangzottakról tájékoztatják tanulótársaikat. A DÖK munkáját segíti és koordinálja két oktató, működését támogatja az igazgató, illetve az iskolavezetés. Tagjai részt vesznek a diákságot érintő feladatok szervezésében, tervezésében, megvalósításában.

Évente egy alkalommal diáknapot – kulturális és szabadidős programokat - rendeznek.

A DÖK évente – szükség esetén rendkívüli – közgyűlést szervez, képviseli a diákság érdekeit a törvény által biztosított diák-önkormányzati jogok gyakorlása érdekében.

4.4. A tanulók/képzésben résztvevők egyéb tájékoztatási formái

• az iskola és a Szegedi SZC honlapja és az iskola közösségi oldalai,
• a KRÉTA elektronikus napló, a KRÉTA-rendszer üzenőfala, e-ügyintézési oldala,
• egyéb elérhetőségek: telefon, e-mail.

5. Elektronikus napló használata, kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselő hozzáférésének módja

Az iskola a Kréta elektronikus naplóhoz, mind a tanuló/képzésben résztvevő, mind a szülő részére hozzáférést biztosít a képzés első napján. A szülő hozzáférése független a tanuló hozzáférésétől. Ehhez a felhasználónevet és a jelszót a szülők (törvényes képviselők), a tanulók és a képzésben résztvevők személyesen, aláírás ellenében vehetik át az osztályfőnöktől/ képzésfelelőstől vagy az iskola vezetőségének illetékes tagjától. 
A szülői hozzáférés a következőket tartalmazza:

• saját személyes adatai, melyeket szerkeszthet is,
• a tanuló személyes adatai, érdemjegyei, hiányzásai, tanuló dicséretei,
• a tanuló fegyelmi vétségei, fokozatai,
• a tanuló órarendje,
• a haladási napló.

A szülő feladata, hogy a rendszer felületén tárolt személyi adatokat ellenőrizze és a tanév megkezdése után rögzítse a tanuló bankszámla adatait. A szülő kötelessége, hogy az adatokban való változás esetén értesítse az osztályfőnököt.

IV. A tanulók/képzésben résztvevők jogai és kötelességei

1. A tanulónak/ képzésben részt vevő személyeknek joga, hogy

• képességeinek, érdeklődésének és adottságainak megfelelőképzésben részesüljön vallásivagy világnézeti meggyőződésének, illetvenemzetiségi hovatartozásának megfelelően,
• tanulmányait biztonságban és egészséges környezetben végezze,
• hozzáférjen a tanuláshoz, illetve azzal összefüggésben jogai gyakorlásához és kötelességei teljesítéséhez szükséges információkhoz, jogai megsértése esetén jogorvoslattal éljen,
• a fizikai és lelki erőszakkal szemben védelemben részesüljön, személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák,
• véleményét szabadonkifejezze, részt vegyen az érdekeitképviselő szervezetekben.

2. A tanuló/képzésben résztvevő kötelessége, hogy

• részt vegyen a kötelezőés a választott foglalkozásokon,
• rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással,           képességeinek megfelelően teljesítse a tanulmányi követelményeket,
• óvja saját és társai testi épségét és egészségét,
• megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy a szakmai oktatás során használt eszközöket, óvja a szakképzőintézmény létesítményeit, felszereléseit,
• tiszteletet és megbecsülést tanúsítson a szakképző intézmény alkalmazottaiés társai iránt.

3. Panaszkezelés lehetősége, rendje

1. Mind a tanulónak, mind a képzésben résztvevőnek, mind törvényes képviselőjének joga van panasszal élni

• az iskola oktatóinak, dolgozóinak magatartásával,
• az alkalmazott pedagógiai módszerekkel,
• a meghozott határozatokkal,
• fegyelmi intézkedésekkel szemben.

1. A panasz esetén az alábbi hierarchia betartása kötelező:

• oktató
• osztályfőnök/képzésfelelős
• munkaközösség-vezető
• igazgató
• Szegedi Szakképzési Centrum Főigazgatója

V. Záró rendelkezések

1. A házirend személyi hatálya

1.1.A házirend hatálya kiterjed 

a szakképző intézmény valamennyi oktatójára, egyéb foglalkoztatottjára, tanulójára (kiskorú tanuló esetén a tanuló törvényes képviselőjére) és a képzésben részt vevő személyre.

A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeketa Szakmai programalapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátjaa tanulók felügyeletét. (osztálykirándulások, sportesemények, szalagavató és iskolai szervezésű táborozások)

A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartania házirend előírásait.

1.2. A házirend betartása

A hatálya alá tartozó személyekre kötelező, azok be nem tartása személyi felelősségre vonást eredményez

A házirendi előírások megszegése miatt kiszabott büntetések ellen a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek lehetősége van jogorvoslati eljárás indítására.

2. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

• A házirendtervezetét az oktatók,tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.
• A házirendtervezetét megvitatja az oktatótestület és a diákönkormányzat. 
• Az iskola igazgatója a tanulók, oktatókés a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a végleges házirendet.
• A házirendet az oktatótestület fogadjael, a főigazgató és a kancellár egyetértésével lép hatályba.
• Az érvénybenlevő házirend módosítását – bármely tanár, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, az oktatótestület a diákönkormányzat vagy a szülők képviselői.

3. A házirend időbeli hatálya

E házirend 2025. év ........... hónap ... napján lép hatályba.

4. Véleményezés rendje

DÖK véleményezése

A házirendet az iskola diákönkormányzata véleményezte, azt javasolja elfogadásra.

Szeged, 2025. 

                                                                       …………………………….

 DÖKképviselője

Oktatótestület elfogadása

A házirendet az oktatótestület megismerte és elfogadta.

Szeged, 2025.

……………………………………                                          ……………………………… igazgató                                          általános igazgatóhelyettes

Fenntartó jóváhagyása

A Szegedi Szakképzési Centrum Déri Miksa Műszaki Technikum házirendjét a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény32. § (4) bekezdésében meghatározott fenntartói irányítási hatáskörömben eljárva jóváhagyom.

Szeged, 2025. ...........………..

        ........................................................                             ………………………………

                     főigazgató                                                                    kancellár