Szakmai program

A Szakmai Programot az oktatótestület elfogadta, az iskola diákönkormányzata véleményezte, fenntartói jóváhagyás alatt áll.

SZEGEDI SZC

DÉRI MIKSA Műszaki technikum

SZAKMAI Program

2025

„ÉVSZÁZADOS LENDÜLET A MŰSZAKI FEJLŐDÉSÉRT”

Tartalom

Jogszabályi háttér. 8

1. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐI. 9

1.1. Az intézmény alapadatai 9

1.2. Az intézmény rövid bemutatása. 9

1.3. Az intézmény küldetésnyilatkozata. 11

1.4. Az intézmény jövőképe. 11

2. NEVELÉSI PROGRAM... 12

2.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 12

2.2. A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 21

2.2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 21

2.2.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. 23

2.3. Az oktatók feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 27

2.3.1. Az oktató feladatai 27

2.3.2. Az osztályfőnök feladatai 27

2.4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje. 27

2.4.1. A tanulási problémákkal összefüggő pedagógiai feladatok. 27

2.4.2. Gyermek-és ifjúságvédelem.. 29

2.5. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy tekintetében a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program. 34

2.5.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása. 38

2.6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje. 40

2.7. A tanuló, a kiskorú tanuló törvényes képviselője, a képzésben részt vevő személy, az oktató, a szakképző intézmény és a szakképző intézmény partnerei együttműködésével kapcsolatos feladatok és egymással való kapcsolattartásuk formáiAz iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. 40

2.7.1. A szülő, a tanuló és az oktató együttműködésének formái 41

2.7.2. Az iskola egyéb kiemelt kapcsolatai 42

2.7.3. Nemzetközi kapcsolataink. 44

2.8. Tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei 44

2.8.1. Az alkalmassági vizsga szabályai 45

2.8.2. A szóbeli felvételi vizsga követelményei 45

2.9. A felvétel és az átvétel helyi szabályai, valamint a szakképző évfolyamokra vonatkozó rendelkezések. 45

2.10. Előzetes tudásbeszámítás, tudásmérés 47

2.11. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei 47

3. OKTATÁSI PROGRAM... 49

3.1. Az intézményben oktatott szakmák, valamint az azokra vonatkozó Képzési és Kimeneti Követelmények: 49

3.2. A kötelező és a nem kötelező foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható foglalkozások megnevezése, száma, valamint megszervezésének és választásának elvei 50

3.2.1. Választható tantárgyak, foglalkozások, az oktatóválasztás szabályai 50

3.2.2. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 51

3.3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 51

3.4. Az iskola érettségi vizsgarendszere. 54

3.4.1. Általános információk. 54

3.4.2. Érettségi tantárgyak témakörei középszinten. 58

3.5. Projektoktatás 77

3.6. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 78

3.7. A tanulói teljesítmények értékelése. 78

3.8. A településen élő nemzetiség kultúrájának megismerése. 81

3.9. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, programok, tevékenységek és ehhez kapcsolódóan a mindennapos testnevelés megvalósításának módja és az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv. 81

3.10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések. 82

3.11. A tanulók jutalmazásával összefüggő szabályok. 83

3.12. Felnőttek oktatása és szakmai képzése. 84

4. KÉPZÉSI PROGRAM... 87

4.1. Az iskola szakképzési rendszere. 87

4.1.1. Jogszabályi háttér: 87

4.1.2. 2020 – tól, felmenő rendszerben indított képzések. 87

4.1.3. A képzés szerkezete. 88

4.1.4. Ágazati alapvizsga. 90

4.1.5. Szakmai vizsgák. 91

5. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM... 94

5.1.1. Céljaink. 94

5.1.2. A célokhoz rendelt feladatok megvalósítása. 94

5.1.3. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai 95

5.1.4. Egészségfejlesztés osztályfőnöki órákon. 97

5.1.5. Egészségfejlesztés tanórán kívül 99

6. Pályaorientációs szolgáltatások. 100

6.1.1. Céljaink. 100

6.1.2. Szakköreink. 100

6.1.3. Pályaorientációs alkalmak. 100

6.1.4. Nyílt Napok. 100

6.1.5. Személyre szabott pályaorientációs foglalkozások. 101

7. Záró rendelkezések. 102

Záradék. 103

1. Jogszabályi háttér

A Szakmai Programot az intézmény oktatói testülete a megalkotásakor hatályban lévő alábbi jogszabályok előírásai alapján, a diákönkormányzat véleményének meghallgatásával készítette el.

• A szakképzésről szóló 2019. év LXXX. törvény
• A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 
• SZAKKÉPZÉS 4.0 –A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú 
  szakmapolitikai stratégiája 1168/2019. (III. 28.) Korm. határozat
• A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 
• A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 
• A felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 
• A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 
• A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 
• A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

1. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐI
   1. Az intézmény alapadatai

Az iskola hivatalos neve: 

Szegedi SZC Déri Miksa Műszaki Technikum

Az iskola székhelye, telefonszáma:

6724 Szeged, Kálvária tér 7.

(62) 426-955, 547-038

Fax.: (62) 547-039;

Egyéb adatok a Szegedi Szakképzési Centrum Alapító Okiratában.

1. Az intézmény rövid bemutatása

Az iskola 1894. szeptember 1-jén nyílt meg, épülete akkor még a Mars téren állt. A bővülő tanulólétszám miatt ezt hamar kinőtte. Az új épületet Orth Ambrus és Somló Emil tervezte szecessziós stílusban. Az építkezést már 1914-ben befejezték a Kálvária téren, de az átköltözésre - az I. világháború miatt - akkor nem került sor. A háború után a város az épületben klinikákat, gyógyszertárat és elméleti intézeteket helyezett el. 1928-ban költözött be a későbbi Nobel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert és itt sikerült neki a C vitamint nagy mennyiségben előállítani paprikából. A Szent-Györgyi emlékszobában számos általa is használt berendezést, emléktárgyat láthatunk.

Az iskola 1937-ben kaphatta meg az 1914-ben felépült épületét. A II. világháború nagy erkölcsi és anyagi veszteségei után az akkori iskola 1945-től a fellendülés jeleit mutatta. 1949. szeptember 1-jén iskolánk Ipari Gimnáziumként indult, 1950-ben Gép- és Villamosipari Technikummá alakultunk, egyenrangú színvonalú tanintézménynek számított a városban működő gimnáziumokkal. 1955-ben az iskola felvette Déri Miksa nevét.

Az évek során nemcsak a nevek, hanem az oktatási formák is változtak, a technikumokból szakközépiskolák lettek. 1994/95-ös tanévtől kezdődően Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata engedélyezte az érettségi vizsgára épülő kétéves nappali tagozatú technikusképzést, az ipari elektronikai és a gépgyártás technológia – számítástechnika szakon.

Az iskola történelmének 120 éve alatt sok minden változott, de mindvégig hű maradt eredeti feladatához, az iparoktatás szolgálatához. A Dérinek hagyományai és kiforrott értékrendszere van. Tanulóink viselkedésére a rend és a fegyelem a jellemző. A tudás és ismeretek átadása mellett nagy figyelmet fordítunk az emberi értékek erősítésére is. Megköveteljük tanítványainktól az egymással, oktatóikkal és az iskola minden dolgozójával szembeni tisztelettudó magatartást, az alapvető illemszabályok betartását.

Az intézményben hagyományosan a legmodernebb szakmák elsajátítására van lehetőség.

Technikusi végzettséget adó képzéseink:

Szakképző iskolai képzés:

Felnőttek oktatása keretében olyan szakmák oktatását vállaljuk, amelyek segítenek kielégíteni a környező ipar humánerőforrás igényeit.

Tanulóink rendszeresen részt vesznek szakmai tanulmányi versenyeken, ahol kiemelkedő eredményeket érnek el. 

1. Az intézmény küldetésnyilatkozata

Iskolánk, a Szegedi SZC Déri Miksa Műszaki Technikum a műszaki oktatás erős pillére. A Dél-Alföldi régió vezető középfokú oktatási intézményeként élen járunk abban, hogy tanulóink magas színvonalú szakmai tudással rendelkező, motivált szakemberként kerüljenek a munka világába. Hangsúlyosan kezeljük az olyan munkaerő-piaci helytállást elősegítő kompetenciák kialakítását, amelyek növelik az önérvényesítés és az önálló életpálya-építés lehetőségét.

Képzésünk során kiemelt feladatként kezeljük az általános műveltséget megalapozó, érettségi és szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás biztosítását, a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges kompetenciák nyújtását. Nevelő munkánk kiemelt célja, hogy tanulóink a nemzeti hagyományainkat ismerő és értő európai szellemiségű fiatalokká váljanak. Közösségi szerepekben hangsúlyt fektetünk a másság elfogadására, a tolerancia és a kölcsönös együttműködés megtapasztalására.

Intézményünk gazdag hagyományait, értékrendjét az iskolai élet minden szereplője ismeri és magáénak vallja. Innovatív oktatási szervezetként nyitottak vagyunk az újításokra és élére állunk a változásoknak. Elkötelezettek vagyunk önmagunk és a folyamataink fejlesztése iránt. A múlt értékeit figyelembe véve, a mai modern kor igényeihez alkalmazkodva alakítjuk képzési szerkezetünket. Ezt az elvet fejezi ki iskolánk jelmondata: „Évszázados lendület a műszaki fejlődésért”.

Az oktatói testületre jellemző, hogy a tanulót, szülőt, gazdálkodó szervezetet egyaránt partnernek tekinti az oktatás folyamatában. Olyan partnernek, aki kérdezhet, és véleményt nyilváníthat, akinek elvárásaira, igényeire, megelégedettségére odafigyelünk.

Iskolánkban évről évre növekvő tendenciát mutat a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű gyermekek száma. Kiemelt célunk olyan szakmai program megvalósítása, amely hozzásegíti tanulóinkat hátrányaik csökkentéséhez differenciált fejlesztéssel és a kulcskompetenciák erősítésével. 

1. Az intézmény jövőképe

A Szegedi SZC Déri Miksa Műszaki Technikum hírnevének és rangjának megfelelően továbbra is magas minőségű tudással rendelkező szakembereket képez. Folyamatosan szélesíti, optimalizálja és diverzifikálja oktatási portfólióját és szolgáltatásait. A végzett szakemberek gazdagítják önmagukat, támogatják a vállalati fejlődést és erősítik a régió fejlődését, gyarapodását.

1. NEVELÉSI PROGRAM

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,

hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,

hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára,

hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,

és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

Szent-Györgyi Albert

1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

A Nat 2020 alapján kitűzött általános nevelési céljaink 

Az erkölcsi nevelés

A nevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, oktatóinak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása - az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig - hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 

 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 

A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei 12 megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. 

Állampolgárságra, demokráciára nevelés 

A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló mérlegelő gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. 

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 

Az önismeret - mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség - a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a nevelési feladatok közé. A szakképzési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

 A testi és lelki egészségre nevelés 

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Az oktatók ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Az oktatók motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 

 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 

A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, a kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 

Fenntarthatóság, környezettudatosság 

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 

Pályaorientáció 

Az iskolának - a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 

Gazdasági és pénzügyi nevelés 

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való észszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a szakképző intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. 

Médiatudatosságra nevelés 

Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 

A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden oktató teendője az érdeklődés felkeltése az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

Mesterséges Intelligencia (MI) Oktatási Program

Támogatjuk az MI-vel kapcsolatos elvek, ismeretek integrálását a mindennapi nevelésbe, oktatásba. Kiemelt[CM1]  célunk, hogy a diákok elsajátítsák a mesterséges intelligencia tudatos, hatékony és etikus használatát. Az MI-t nem tiltott vagy veszélyes dologként, hanem a tanulást támogató, hasznos eszközként mutatjuk be, amely felgyorsíthatja és támogathatja a munkát, de nem helyettesítheti az önálló tanulást és gondolkodást.

Pedagógiai értékek

Iskolánk nevelési rendszerének szerves részét képezi a következő pedagógiai értékek közvetítése:

1. élet
2. emberi jogok
3. magyarságtudat, nemzeti összetartozás
4. család
5. testi, lelki egészség
6. a viselkedés, megjelenés alapvető szabályai
7. felkészülés a jövőre, pályaorientáció
8. kötelesség, felelősség, tisztelet
9. tudás, tanulás

Pedagógiai célok, a célok eléréséhez szükséges feladatok, eszközök és eljárások

Az iskola kapacitásának megfelelő tanulólétszám biztosítása

Feladatok:

A beiskolázási rendszer hatékony működtetése.

Eszközök, eljárások:

Iskolabemutató nyílt napok szervezése.

Igény szerint általános iskolai kihelyezett tájékoztató megtartása.

Felvételi előkészítő szakkörök indítása magyar nyelvből és matematikából.

Pályaorientációs szakkörök indítása.

Reklámtevékenység.

Felkészítés a középszintű érettségi vizsgára

Feladatok:

A képzés fontos állomása az érettségi. Mind a technikusképzés, mind a felsőfokú tanulmányok megkezdésének feltétele. Tanórai keretek között lehetőséget biztosítunk az érettségire való felkészülésre.

Eszközök, eljárások:

Szaktárgyanként egységes követelményrendszer.

Érettségi szintű feladatok kijelölése az évközi számonkérések alkalmával.

Felkészítés a szakmai és technikusi vizsgára

Feladatok:

A szakmai és technikusi vizsgára való felkészítés keretében a tanulók elsajátítják a sikeres vizsga és a későbbi sikeres szakmai helytálláshoz szükséges személyes és szakmai kompetenciákat.

Az elméleti és gyakorlati órák keretében alkalmazható, korszerű szakmai tudást adunk át tanulóinknak.

Eszközök, eljárások:

Digitális és online tananyagok alkalmazása, korszerű labor-, és műhelykörnyezet biztosítása.

Üzemlátogatásokon, szakmai programokon, kiállításokon, szakmai versenyeken való részvétel.

Felkészítés felsőfokú tanulmányokra

Feladatok:

A felsőoktatási intézményekkel szoros kapcsolattartásra törekszünk, ezzel biztosítjuk a naprakész információáramlást.

Okleveles technikus képzés biztosításával a tanulók a képzés megfelelő tanulmányi eredménnyel történt teljesítését követően egyenes úton, már megszerzett kreditekkel juthatnak be az adott egyetem szakirányú képzésébe.

A tehetséggondozás lehetőségével is támogatjuk a továbbtanulni szándékozó tanulóinkat.

Eszközök, eljárások:

1. A felsőfokú intézmények képviselői szervezett formában (osztályfőnöki óra, nyílt nap) bemutatják képzési kínálatukat. 
2. Tanórán kívüli felkészítő óra biztosítása.
3. Azok számára, akik műszaki felsőfokú intézményben szeretnék tanulmányaikat folytatni, oklveles technikus végzettség megszerzésére irányuló képzéseket kínálunk, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem több képzésében is beszámítanak.

Időközi képzettségek, végzettségek megszerzésének lehetősége

Feladatok:

1. Feladatunknak tekintjük, hogy segítsük tanulóinknak a munka világába való minél könnyebb beilleszkedését, ezért szorgalmazzuk a munkakeresésben előnyt jelentő végzettségek tanulmányi időben való megszerzését.

Eszközök, eljárások:

Digitális és online tananyagok alkalmazása, korszerű labor-, és műhelykörnyezet biztosítása.

Üzemlátogatásokon, szakmai programokon, kiállításokon, szakmai versenyeken való részvétel.

Tehetséges tanulók támogatása

1. Feladatok:
2. Az érdeklődő, kiemelkedő tudással rendelkező tanulók kiszűrése, motiválása.
3. Eszközök, eljárások:
4. Csoportbontást alkalmazunk minden évfolyamon az idegen nyelv, az informatika és a matematika tantárgyak tanítása során.
5. Tanórai differenciált foglalkoztatás.
6. Tanórán kívüli versenyfelkészítés.
7. Tanulókíséret biztosítása a versenyekre, rendezvényekre.

Élethosszig tartó tanulásra nevelés

1. Feladatok:

Az iskolánkban végzett diákok képesek legyenek szakmai és általános ismereteik egész életen át való fejlesztésére, bővítésére, az egyénnek megfelelő eredményes tanulási technikák elsajátíttatása. Fokozatos az önállóságra nevelés a tanulás tervezésében.

1. Reális pályaorientáció.
2. Eszközök, eljárások:
3. Önismereti tesztek kitöltése. A tanulás tanítása. Tanácsadók, szakemberek bevonása a pedagógiai munkába.

A személyes kompetenciák fejlesztése

1. Feladatok:
2. Feladatunknak tartjuk, hogy a tanulók olyan személyes kompetenciáit fejlesszük, amelyek különösen fontosak az önálló életvezetés és a szakmai karrier kialakításában, amelyek főképpen, de nem kizárólagosan: a felelősségtudat, a kitartás, a precizitás, a pontosság, az önállóság, az önfegyelem, a stressztűrő képesség, a terhelhetőség, a szorgalom, az önfejlődés, az elkötelezettség.
3. Eszközök, eljárások:
4. Személyes példamutatás.
5. Nevelésre alkalmas iskolai kultúra kialakítása és fenntartása.
6. Megismertetni a tanulókat jogaikkal és kötelezettségeikkel.
7. Segítő, támogató szakemberek jelenléte az iskolában.

A szociális kompetenciák fejlesztése

1. Feladatok:
2. A közösségfejlesztő magatartás- és tevékenységformák ösztönzése, ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítése.
3. Az osztályközösség és az iskolai közösség fejlesztése.
4. Eszközök, eljárások:
5. Együttműködés a szülőkkel.
6. Osztályprogramok szervezése a mindennapi iskolai életben.
7. A tanulmányi kirándulások alkalmasak a közösségi szellem erősítésére, a pozitív életérzés tudatosítására.
8. Diáknap, Gólyapróba.

A szociális hátrányok enyhítése

1. Feladatok:
2. Az érintett tanulók felkutatása, segítése.
3. Eszközök, eljárások:
4. Az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó támogató csoport együttműködése. Kapcsolatfelvétel a segítő szervezetekkel.

Az iskolai hagyományok ápolása

1. Feladatok:
2. Iskolánk gazdag hagyományokkal rendelkezik, melyet minden diáknak meg kell ismernie, ápolnia kell. Célunk, hogy az iskola tanulói érezzék jól magukat az intézményben, legyenek büszkék arra, hogy „déris” diákok.
3. Eszközök, eljárások:
4. Viselkedési normák következetes és egységes megkövetelése.
5. Jeles évfordulókról való megemlékezés.
6. Szent-Györgyi-hét programsorozata.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

1. Feladatok:
2. Ismerjék meg hazánk történelmét.
3. Eszközök, eljárások:
4. A helyes magyarságtudat kialakításában építünk tanulóink korábban szerzett történelmi ismereteire. Nemzeti ünnepeinket: március 15-ét, október 23-át közösen ünnepeljük. Évente megemlékezünk október 6-ról, a kommunista diktatúrák és a holokauszt áldozatairól.
5. Határon átívelő kapcsolatok a magyarlakta területek ifjúságával.

Demokráciára nevelés

1. Feladatok:
2. A diákönkormányzat önálló működésének segítése.
3. Eszközök, eljárások:
4. Az osztályszintű és az iskolai Diákbizottság munkájának támogatása.
5. DÖK gyűlések.

Környezettudatos életmódra nevelés

1. Feladatok:
2. A tanulók tartsák fontosnak a környezet és természet szeretetét, védelmét a szűkebb és tágabb környezetükben.
3. Eszközök, eljárások:
4. Környezetvédelmi akciókba való bekapcsolódás.
5. Az iskolai közösségi szolgálat keretében szorgalmazzuk a környezetünk minőségét javító tevékenységek végzését.
6.  

Mesterséges Intelligencia (MI) Oktatási Program[CM2] 

1. Feladatok:
2. A diákok elsajátítsák a mesterséges intelligencia tudatos, hatékony és etikus használatát.
3. Eszközök, eljárások:

a Mesterséges Intelligencia oktatása – a matematika tantárgyba integrálva – három egymásra épülő fő témakör köré épül:

1. Az MI működése és korlátai:
2. A hatékony használat (Promptolás)
3. Etikai Alapelvek és Iskolai Szabályok
4.  
5. A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
   1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
6.  

A személyiségfejlesztés a nevelőmunka egészének szerves részét képezi. Olyan nevelési légkör megteremtésével valósulhat meg, amely összhangba hozza az iskolai nevelési program elveit, az iskolával szembeni elvárásokat és az intézményben tanulók életkori sajátosságait.

A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is.

1. Kiszámítható, iskolai légkör biztosítása

Az iskolában biztosítjuk a tanulók számára a tanulás, a munka és a kikapcsolódás lehetőségének megfelelő arányát, ahol fejlődni tud az önismeret, az együttműködési készség. Ez alapot jelent a szokások, az értékek kialakításához, elmélyítéséhez.

1. Autonóm, de értéktisztelő erkölcsi felfogás kialakítása

Ebben az életszakaszban alakul ki a tanulókban az autonóm, a felnőttekétől függetlenedő erkölcsi felfogás. A diákoknak meg kell tanulniuk a társadalmi együttélés alapvető szabályait, azokat az erkölcsi normákat, amelyekben a társadalom egésze konszenzust mutat.

1. Az önkifejezés iránti igény erősítése

A tanulók önkifejezés iránti igénye teret nyerhet az alkotás vagy versenyeken való részvétel formájában, illetve speciális egyéni és közösségi feladatok végrehajtásában. Az iskolai közismereti és szakmai tanulmányi versenyek, a nemzeti ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó műsorokban való közreműködés, a művészeti és irodalmi pályázatok, a közösségformáló feladatok széleskörű propagálása ezen igények kielégítését szolgálja.

1. Az egyén megtalálja a helyét a világban

Fontos feladatnak tekinthetjük egy olyan családkép kialakítását, amelyben a család funkciói közül az érzelmi egyensúly biztosítása, a szocializációs szerep és a nevelésben betöltött feladatok kapnak kiemelt hangsúlyt. Korszerű családi modellnek azt tekintjük, ahol a gyermek gondozása, a feladatok megoldása és a döntéshozatal az egyenlőségen alapul. A gyermek ilyen légkörben kaphatja meg azokat a szokásokat, ismereteket, attitűdöket, amelyek a szocializációjához szükségesek. Minden műveltségi területen kultúrtörténeti ismereteket is tanítunk (kiemelkedő művészek, tudósok, politikusok munkássága). A fizikai munka megbecsülésére neveljünk, amely a környezet megóvásában is kifejeződik. Felhívjuk a figyelmet a minőség fontosságára az élet minden területén valamint előtérbe helyezzük a minőségi követelmények megtartására nevelést. 

1. Kötelességtudat kialakítása

A kötelességtudat fejlesztése iskolai feladat is. Ha az oktató következetes, ellenőriz és számon kér, jutalmaz és büntet, ezek a személyiségjegyek is beépülnek a tanulók egyéniségébe.

1. Vitakultúra kialakítása

Lehetőséget kell biztosítanunk diákjaink számára, hogy véleményüknek hangot adhassanak. Az osztályfőnök kiemelt feladata, hogy megteremtse a nézetek ütköztetésének lehetőségét.

1. Egészségtudat kialakítása

A személyiségfejlesztés fontos területe és egyben feltétele is a testi és a lelki egészség, a megfelelő viselkedéskultúra elsajátítása, a beszédkultúra javítása, az öltözködési kultúra kialakítása. 

1. Az egyéni tanulási technikák kialakítása

Diákjaink a saját egyéniségükre szabott módszerekkel érhetik el a legjobb eredményeket. Iskolánk feladata, hogy segítsünk tanulóinknak megtalálni a számukra leghatékonyabb módszert az eredményes tanulás terén.

1. A tanulási igény kialakítása

A pedagógiai folyamat különböző állomásain fontos az egyén által megvalósítható életutak bemutatása, és a tanulás szerepének hangsúlyozása a társadalmi hasznosság és az egyéni boldogság szempontjából.

E feladatok teljesítése mellett rendkívül fontosnak tartjuk a hagyományteremtést és a hagyományok ápolását.

1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az ember közösségben él, ezért a közösségi érzés fejlesztése áthatja az iskolai oktatás szinte valamennyi elemét.

A közösségfejlesztéssel összefüggő tevékenységek célja egy összetartó, egymást segítő osztály, illetve iskolai közösség kialakítása, ahol a másként gondolkodás olyan eltérő vélemény, amelyre oda kell figyelni. A közösség alapértékének a toleranciát tekintjük. Az iskolai értékrendet a szabályozók (Házirend, Szakmai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat) tükrözik. Alapvető feladat a tanulók személyiségének komplex fejlesztése, megkülönböztetetten a sajátos nevelési igényű tanulók esetében.

1. Az iskola, a szülői közösség és a tanulók együttműködési igényének kialakítása

A diák oda jár szívesen, ahol jól érzi magát, ahol jó a közösség. A szülő olyan iskolába akarja íratni gyermekét, ahova szívesen fog járni. A közös igények megjelenése képezi az alapját az eredményes közösségfejlesztési törekvéseknek.

1. Kommunikációs kultúra kialakítása

A közösség fejlesztés alapja a kommunikációs kultúra, amely magában foglal minden megismerést, tanulást, tudást, együttműködést, társadalmi érintkezést szolgáló információt, ezek felfogását, megértését, felhasználását. A felsoroltak közül talán a legfontosabb a megismerés. Arra törekszünk, hogy a tanulóink ismerjék meg osztálytársaikat, mert ez jelenti az alapot az összetartozás érzésének kialakításában. Így tudnak odafigyelni a másikra, reagálni a másik jelzéseire. Az osztályfőnöki feladatok részét képezi olyan kommunikációs tréningek szervezése, amelyek játékos formában segítik ennek megvalósulását. Az oktató(osztályfőnök) nem csak „tréner”, hanem koordinátor is, aki ellenőrzi, összehangolja és irányítja az osztály ezirányú tevékenységét. Munkáját a kortárscsoporton belüli tevékenységek szervezésével oldja meg. A több személyt érintő problémák megoldása csoportos beszélgetésekkel vagy osztálygyűléseken történik.

1. Közösségi tevékenységek szervezése

A közös tevékenység lehet kisebb csoportot érintő (szakkör, diákkör, sportkör), egy egész osztályt érintő (klubdélután, projektek, osztálykirándulás és ezek előkészítése), valamint az iskolai diákközösséget érintő program (a tanulók számára szervezett iskolai kirándulások, osztályok közötti vetélkedők, iskolai ünnepségek, diáknap, közös színház– és mozi látogatás, karácsonyi ünnepség és más, az iskolai hagyományokhoz kötődő események, területek: iskolaújság, iskolarádió). A tanulókat minél szélesebb körben be kell vonni az iskolai élet szervezésébe.

1. Szociális kompetenciák fejlesztése

Tanulóink az információk megszerzése és önismeretük fejlesztése által nyitottá, s megértővé válnak a különböző szokások és kultúrák iránt.

A kooperatív technikák széleskörű alkalmazásával ki kell alakítanunk és el kell mélyítenünk tanulóinkban az empátia, az egymásra figyelés, az együttműködés, a tolerancia, az alkalmazkodó készség iránti igényt.

Fontos számunkra a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése és az iskola elvégzése utáni társadalmi beilleszkedésük segítése.

Tanulóinkat motiváljuk a nemzetközi kapcsolatok ápolására.

1. A vitakultúra fejlesztése

A tanórák és az iskolán kívüli közös együttlétek színterei a véleményformálásnak és az, érvek, ellenérvek ütköztetésének. Osztályfőnöki órákon szituációs játékok segítségével a problémamegoldás különböző lehetőségeit beszélhetik meg a tanulók, esetenként rövid filmrészlet, regényrészlet segítségével. Haszna sokrétű: kifejezőkészség, önkifejezés, véleményalkotás fejlődése, egymás meghallgatása, a másik véleményének elfogadása, mérlegelése. Olyan közösségeket alakítunk ki, amelyeknek tagjai támogatják egymást, kulturált hangnemben társalognak, erősítik a másik jó tulajdonságait, növelik önbizalmát, és tompítják a közösségre káros jellemzőket.

1. Aktív részvétel a Diákönkormányzat munkájában

A Diákönkormányzati munkán keresztül az osztályközösségek tevékenyen részt vesznek az iskola helyi nevelési rendszerének fejlesztésében:

1. rajta keresztül az osztályok az iskola helyi nevelési rendszere fejlesztésének tevékeny részesei;
2. teret ad és ösztönöz az öntevékenységre, a kezdeményezésre, a közéletben való tartalmas, személyiséget fejlesztő, az életkornak megfelelő közösségi-közéleti tevékenységre,
3. formálja a tanulók kohézióját erősítő közvéleményt,
4. fejleszti a tanulók kollektivitását, annak értelmi, érzelmi tevékenységekben is megnyilvánuló összetevőit,
5. hozzájárul a tanulók társas kapcsolatainak gazdagításához, alkalmat ad a kapcsolatteremtő és kommunikációs képességek kibontakoztatására,
6. részt vállal a diákok egyéni érdeklődésének, képességeinek feltárásában, tehetségük kibontakoztatásában,
7. ösztönöz a beilleszkedésre, és segít az esetleges konfliktusok feloldásában,
8. hozzájárul a közéleti tevékenység tanulásához, a felelősségtudat elmélyítéséhez.
9. Hagyományőrzés: a tanulók által gondozott hagyományok

Célunk a helyi értékek ápolása, ismeretek átadása, különös tekintettel iskolánk névadójának, Déri Miksának munkásságára. Kiemelt helyet foglal el a híres tanítványnak, Galamb Józsefnek a tevékenysége, illetve Szent-Györgyi Albert személye, aki iskolánk épületében dolgozva tett világhírű, Nobel-díjjal jutalmazott felfedezést. 

1. Az iskola névadója iránti tisztelet: születési évfordulóján a diákság és az oktatótestület képviselői minden évben megkoszorúzzák Déri Miksa mellszobrát az aulában. Fontosnak tartjuk, hogy az iskola tanulói ismerjék Déri Miksa életét és korszakos munkásságát.
2. gólyapróba segíti a kezdő évfolyamot a beilleszkedésben, a jó osztályközösség kialakulásában;
3. a diákönkormányzat minden évben diáknapot szervez az iskola vezetésével egyeztetve;
4. végzősök méltó búcsúztatása az iskolából: szalagtűző ünnepély, ballagás. A ballagási ünnepélyen sor kerül az iskolazászló és az iskola jelképeinek átadására a 11. és a 12. évfolyam között. Itt ismertetjük tanítványaink kiemelkedő közösségi munkáját, eredményeit, itt kapják meg a Győry-díj Alapítvány és a Dérisek a Dériért Egyesület díjazottai is elismerésüket.
5. Hagyományőrzés: az iskolavezetés és az oktatói testület által gondozott hagyományok
6. a tanulók által ápolt hagyományok támogatása;
7. a kollégákról, tanulókról készült tablók elhelyezése, megőrzése;
8. a tanulmányi, sport és egyéb versenyeken elért tanulókat az iskola összes diákjával ismertetni kell: "Dicsőség tábla" készül, melyet az iskola folyosóján, a helyezünk el.
9. az iskola, vagy az iskola tanulói által nyert versenydíjakat jól látható helyen tároljuk;
10. az iskola tanulói, akik valamilyen területen kiváló eredményt értek el, iskolai ünnepélyen kapják meg jutalmukat;
11. Tanévnyitó és tanévzáró ünnepség tartása;
12. oktatói testület számára kirándulás szervezése igény és lehetőség szerint;
13. az „Év Tanára” emlékérem átadása a tantestület által kiválasztott oktatónak.

1. Hagyományteremtés
2. Déri Miksa, a tudós és ember emlékének ápolása: október 27-én, a születésnapjához kapcsolódóan évente Déri-napot rendezünk. Fontos része a rendezvénynek a Déri életének, működésének ismeretét célzó verseny.
3. Győry Emil tanár úr emlékének ápolása.

1994-ben centenáriumi ünnepségünkön egykori mérnöktanárunk, Győry Emil családja nagylelkű alapítványt ajánlott fel a műszaki szaktárgyakból kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő tanulók jutalmazására. Az alapítvány célja a déris diákok ösztönzése a szaktárgyak magas szintű elsajátítására. A Győry-díj Alapítvány jutalmazottai 1995 óta a ballagási ünnepélyen vehetik át jutalmaikat. Szép hagyományteremtő lehetőség diákságunk részére az 1938-1968 között iskolánkban tanító oktató életének, munkásságának felkutatása, megismerése.

1. Az iskola nyitva áll az öregdiákok előtt: 
2. Egykori diákjaink saját példájukon mutathatják be a mai kor ifjúságának az előttük álló lehetséges életutakat, fejlődési lehetőségeket.
3. Ötévenként érettségi találkozók keretében látogatják meg iskolánkat.
4. Az ötvenéves vagy annál régebbi találkozókon a résztvevők emléklapot kapnak.
   1. Az oktatók feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

1. Az oktató feladatai

Az oktató feladatait a munkaköri leírása alapján végzi, a munkaköri leírást a Szervezeti és Működési Szabályzat 3. számú melléklet tartalmazza.

1. Az osztályfőnök feladatai

Az osztályfőnök feladatait a munkaköri leírása alapján végzi, a munkaköri leírást a Szervezeti és Működési Szabályzat 3. számú melléklet tartalmazza.

1. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
   1. A tanulási problémákkal összefüggő pedagógiai feladatok

Általános elvek: 

A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek, valamint a 2019. évi LXXX. szakképzési törvény, illetve annak végrehajtási rendelete (12/2020 (II. 7.) határozza meg a nevelési célokat, kulcskompetenciákat, illetve a tanulási területeken megfogalmazott célokat. A szakmai programot a szülők elvárásai és az intézmény által nevelt-oktatott tanulók sajátosságait figyelembe véve állítjuk össze.

Sajátos nevelési igény

2019. évi LXXX. tv. 7.§ 5.bekezdés

„sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy: az a tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, aki az Nkt. szerinti szakértői bizottság vagy a rehabilitációs hatóság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi - látási, hallási -, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral - súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral - küzd,”

Intézményünkbe fogadható sajátos nevelési igényű tanulók kategóriái:

1. Autizmus spektrumzavarral és egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő

• Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral küzdő

A fogyatékosság mértékétől, az orvosi alkalmassági vizsgálat eredményétől függően:

1. Mozgásszervi fogyatékos 
2. Látásszervi fogyatékos
3. Hallásszervi fogyatékos
4. Beszédfogyatékos

A sajátos nevelési igényű tanulók integrációja

A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A sajátos nevelési igény nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

A többi tanulóval való együtt haladás (integrált nevelés-oktatás) eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:

1. Az oktatóink felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.
2. A tanítás-tanulást segítő egyéni eszközök, módszerek alkalmazása.
3. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő oktató:
4. a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait;
5. szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;
6. a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;
7. egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;
8. alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;
9. együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során:

1. segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;
2. javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);
3. javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására;
4. figyelemmel kíséri a tanulók haladását;
5. együttműködik az oktatókkal;
6. terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.
7. Gyermek-és ifjúságvédelem

A cél elsősorban olyan védő, óvó, pártfogó rendszer kiépítése, mely lehetővé teszi a tanulóifjúság számára a nyugodt, biztonságos feltételeket a tanuláshoz az iskolán belül. Célunk továbbá olyan információk nyújtása, melyek segítségével a fiatalok jogi, egészségügyi, szociális és társadalmi problémáikat és azok megoldásait jobban megismerhetik.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó támogató csoport tagjai (általános igazgató-helyettes, műszaki igazgató helyettes, koordinátor oktató, iskolapszichológus, iskolai szociális segítő, oktatási asszisztens, iskolavédőnő, iskolaorvos, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus) az iskolai jelzőrendszert működtetve, szorosan együttműködve végzik az ifjúságvédelmi munkát.

Alapvető célunk a tanulók szociális, szociokulturális hátrányainak csökkentése, a család nevelési hiányosságaiból eredő tanulási és magatartási problémák megfelelő kezelése. Az ifjúságvédelmi munka lényege a tanuló életmódjának, életvitelének feltárása, prevenciós tevékenység, a veszélyeztetett, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákokkal való kiemelt foglalkozás. Fontos, hogy minden oktató tekintse kiemelt feladatának a gyermek és ifjúságvédelmi munkát. A feladat csak az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó támogató csoport együttműködésével valósítható meg, és folyamatos egyeztetés szükséges a szülők és az oktatói testület között. Sokat segíthet a munkában a tanulók előző iskolájának véleménye is.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának alapeleme a megfelelő tájékozottság, ezért a tanulók mentális, szociális állapotának, helyzetének felmérése az első lépés. A már az iskolánkba járó „problémás” gyerekek ügyeinek továbbvitele mellett, a felmérés alapján igyekszünk kiszűrni az újonnan érkező veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulókat. A felmérésen kívül oktatótestülete tagjainak jelzései jelentik a másik támpontot a segítségre szorulók felkutatásában. Az összegyűlt neveket a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó csoport regisztrálja, ők szervezik meg a tanulók iskolai tevékenységnek figyelemmel kisérését.

Feladatunknak tekintjük tanulóink védelmét a negatív hatásokkal szemben. A védelem a tájékozottságra épül, tehát ismeretterjesztő, prevenciós programok, előadások (egészségügyi intézmények szakemberei, rendőrök, egészségügyi szakemberek) és beszélgetések, tréningek szervezésével lehet növelni a hatékonyságot. Amennyiben szükséges, az egyéni beszélgetés sikertelensége esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó csoport jelzéssel él, felveszi a kapcsolatot a szakmai segítő szervezetekkel (pedagógiai szakszolgálat, családsegítő központ, pszichológus). Munkánk segítői az önkormányzatok népjóléti irodái, a gyámügyi hivatalok, gyermekjóléti szolgálatok. Rajtuk keresztül tudjuk kezdeményezni anyagi támogatás, természetbeni juttatások nyújtását. A segítség másik formáját az iskola saját forrásai jelentik (alapítvány, pályázatok, szponzori források, ingyenes tankönyvhasználat). 

A gyermek- és ifjúságvédelem másik feladata, hogy segítséget nyújtson a diákoknak az egészséges életvitel fontosságának felismerésében, az önértékelés és önfejlesztés képességének kifejlesztésében, a konfliktustűrő és konfliktuskezelő képesség hatékonyságának növelésében. Az osztályfőnöki órákon végzett szituációs játékok, tréningek, szerepjáték, a pályaorientációs órák önismereti gyakorlatai, a szenvedélybetegségek megelőzését célzó programok és tájékoztatók jelentik a leghatékonyabb eszközt e munkában. A programok célja, hogy ne csak a betegségek megelőzésének módját tanítsuk meg, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékeként való tiszteletére is neveljünk. Az egészséges életvitel kialakítása, a mozgás örömének átélése segíti a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését. 

Annak érdekében, hogy az oktatói testület pontos képpel rendelkezzen a tanulóközösség szociális-mentális helyzetéről, az eseti megbeszéléseken túl a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó támogató csoport minden tanévben kétszer tájékoztatja a oktatókat tapasztalatairól és vázolja a következő időszak feladatait.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó támogató csoport kiemelt feladatai (az osztályfőnökökkel együttműködve):

1. Biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését.
2. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát rendszeres iskolaorvosi ellátás keretében.
3. A tanuló igénye szerint biztosítja az iskola valamennyi szolgáltatásának igénybevételét.
4. A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően különféle pénzbeli és természetbeli támogatások felkutatása, tanácsadás, a támogatás elnyerésében segítségnyújtás.
5. Segítséget nyújt a kulturált szabadidő eltöltéséhez életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően.
6. A gyermekeket veszélyeztető helyzetben gyorsan és hatékonyan intézkedik.
7. Figyelemmel kíséri, milyen kortárs csoporthoz kötődik a tanuló.
8. Folyamatosan ellenőrzi, nyomon követi a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett környezetben nevelkedő fiatalok otthoni életformáját, ellátását.
9. Folyamatosan nyomon követi a tanulási problémával küzdő tanulók tanulmányi előmenetelét, biztosítja ellátását, ügyeinek intézését. (Kötelező felülvizsgálatok, vizsgamentességek.)
10. Figyelemmel kíséri, nem használ-e a tanuló egészségre káros anyagokat, szereket, nem folytat-e fejlődésére káros életmódot.
11. Segíti a tanuló pályaválasztásának eredményességét, tanulmányai befejezését.

Az iskolapszichológus segítséget, támogatást nyújt, nem terápiás jelleggel

1. egyéni és/ vagy csoportos helyzetben diák részére olyan esetekben, mint például ventillációs igény, stresszkezelés, szorongásoldás, érzelmi válságok, konfliktuskezelés, beilleszkedési és tanulási problémák, önbizalomhiány, önismeret stb.,
2. egyéni és/ vagy csoportos helyzetben oktatónak olyan esetekben, mint például ventillációs igény, tanítással, diákokkal, szülőkkel, oktatókkal kapcsolatos nehézségek, teljesítményében fellépő elbizonytalanodás, elakadás, tartós változás,
3. szűrővizsgálatok, állapotmegismerő eljárások végzése, társas kapcsolatok felmérése,
4. információs anyagokat biztosít, például plakátok készítése,
5. krízis esetén azonnali krízisintervenció, cselekvés
6. konzultál, kapcsolatot tart a szülőkkel, együttműködés kezdeményezése.

Prevenciós feladatként

1. előadások, foglalkozások tartása diákok és oktatók által igényelt témákban, illetve az iskolapszichológus által kezdeményezett témákban,
2. fakultatív csoportok szervezése, tartása (például stresszkezelő csoport, asszertív kommunikációt segítő csoport),
3. közösségépítő foglalkozások tartása (például csapatépítők),
4. beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek megelőzése érdekében szükséges vizsgálatok, szűrővizsgálatok, állapotmegismerő eljárások végzése, társas kapcsolatok felmérése, tanulási szokások, tanulási motiváció körébe tartozó vizsgálatok, életmódvizsgálat,
5. külsős szakemberek felé nyitás, programszervezés lebonyolítása, például rendőrség által tartott drogprevenció.

A kontroll megőrzésében

1. az intervencióban megvalósult megoldások utánkövetése, korrigálása,
2. kapcsolattartás az oktatási intézményen belüli szakemberekkel: vezetőséggel, oktatókkal, iskolai szociális segítővel, iskolai védőnővel, gyógypedagógussal, iskolaorvossal
3. kapcsolattartás külsős szakemberekkel: a Szakképzési Centrum mentálhigiénés koordinátorával, iskolapszichológusokkal, pszichológusokkal, a Pedagógiai Szakszolgálat koordinátorával és szakembereivel, a pszichiáterrel, családsegítőkkel, a Bűnmegelőzési Tanács szakembereivel stb.,
4. folyamatos továbbképzésben való részvétel, szakmaiságot erősítő tevékenységek folytatása,
5. folyamatok figyelemmel kísérése, hospitálás tanórákon,
6. az intézményen belül létrehozott segítőkből álló team összehívása, figyelemmel kísérése.
   1. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy tekintetében a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program.

Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása (tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett) gyógypedagógus, pszichológus és egyéb szakemberek bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. 

Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro-, ill. makrotervezés) tájékoztatást kell kapniuk az osztálymunkában részt vevő oktatóknak, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulása időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrzésre kerül a további célkitűzések megtervezését megelőzően, melyről az oktatónak szintén tájékoztatást kell kapnia. A gyógypedagógiai tanár, terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A tehetséges tanulók számára a tehetségük kibontakozásához szükséges feltételek, eszközök, módszerek biztosítása a pedagógiai rehabilitációnak is kiemelt feladata a tanórai és tanórán kívüli tehetséggondozás mellett.

Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban az egyéb pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők

1. A sajátos nevelési igény típusa és súlyossága. 
2. A sajátos nevelési igény kialakulásának, felismerésének, diagnosztizálásának ideje.
3. A sajátos nevelési igényű tanuló
4. életkora, pszichés és egészségi állapota,
5. képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei,
6. érzelmi szükségletei, állapota.
7. A társadalmi integráció kívánalmai: az egyéni tanulási utak megtervezése és biztosítása, az átvezetés, a továbbtanulásra, pályaválasztásra történő felkészítés.

Az iskolánkban foglalkoztatott gyógypedagógus az egyéb pszichés fejlődési zavar (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavar) diagnózissal rendelkező tanulók fejlesztését látja el. 

1. diszlexia,(az olvasási készség zavara)
2. diszortográfia, (a helyesírás zavara)
3. diszkalkulia, (a számolási készség zavara)
4. diszgráfia, (az írás-helyesírás zavara)
5. kevert specifikus tanulási zavarok,
6. hiperaktivitás és figyelemzavar.

Az egyéb SNI tanulók ellátását az utazó gyógypedagógus hálózat végzi.

Autizmus spektrumzavarral küzdők egészségügyi és pedagógiai célú habilitációja, rehabilitációja

Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció és rehabilitáció céljai és feladatai az iskolai nevelés minden szakaszában folyamatosan jelen vannak, és elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósíthatók meg. Módszertanilag az autizmusspecifikus módszerek és eszközök alkalmazása mellett kognitív viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés alkalmazása szükséges. A gondozásuk iskolapszichológus és  iskolai szociális segítő segítségével és együttműködésével valósítható meg. Szükség esetén autizmus spektrum pedagógiája szakirányon végzett szakember segítsége szükséges. 

Súlyos tanulási- figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral küzdő tanulók habilitációja, rehabilitációja

Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. A gyógypedagógiai tanár által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. 

1. személyiségkorrekció
2. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia reedukáció

Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban az egyéb pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ennek érdekében a diagnózisalkotás fontos része a gyermekpszichiátriai vizsgálat (ADHD és magatartásszabályozási zavar esetén), szükség esetén kiegészítésként gyermekneurológiai, fül-orr-gégészeti, valamint gyermekszemészeti vizsgálat, továbbá az ezekhez kapcsolódó beavatkozások és rendszeres kontroll.

Mozgásszervi fogyatékos tanulók egészségügyi és pedagógiai célú habilitációja, rehabilitációja

A mozgáskorlátozott tanulók habilitációs, rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a sérülés következtében hátránnyal induló tanulóknak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre. Szakemberigényét az utazó gyógypedagógusi hálózat tudja biztosítani,

Látássérültek egészségügyi és pedagógiai célú habilitációja, rehabilitációja

Az aliglátó, gyengénlátó tanulók habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozásai a fogyatékosság fokának megfelelő területeket érintik. Szakemberigényét az utazó gyógypedagógusi hálózat tudja biztosítani.

Hallásfogyatékosság, a hallássérült tanulók egészségügyi és pedagógiai célú habilitációja, rehabilitációja

A feladat jellegéből adódóan az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció döntően individuális jellegű, ezért egyéni vagy kiscsoportos keretben valósul meg. Szakemberigényét az utazó gyógypedagógusi hálózat tudja biztosítani.

Beszédfogyatékos tanulók egészségügyi és pedagógiai célú habilitációja, rehabilitációja

Az együtt- és különnevelés folyamatában a beszédfogyatékos SNI tanuló a tanórák mellett a szakértői bizottság javaslatának megfelelő mértékben részt vesz egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokon. A foglalkozások megszervezésekor figyelembe kell venni a szakértői bizottság fejlesztési területekre, az ellátó gyógypedagógus szakirányára és tanuló képességstruktúrájára, viselkedési jellemzőire vonatkozó leírását. Szükség esetén logopédus igénybevétele indokolt. 

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek

2019. évi LXXX. tv. 7.§ 1.bekezdés

 „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartás-szabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személynek,”

BTM-N ellátási keretek, fejlesztő foglalkoztatás

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóknak a szakértői véleményben foglalt kedvezményeket meg kell kapniuk, illetve a szakértői vélemény fejlesztési javaslatai alapján fejlesztő foglalkoztatásban kell részesíteni őket. Az Nkt. 47. § (8) bekezdése kimondja: "Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. 

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek felismerése nem könnyű, diagnosztizálása szakember feladata. Iskolánk oktatói testülete figyeli az erre utaló jeleket, hiszen a felismeréssel kezdődik a terápia. Az oktató feladata, hogy jelezze az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó támogató csoportnak, ha olyan jeleket tapasztal, amelyek beilleszkedési, vagy magatartászavarra utalnak. (erkölcsi élet, társas magatartás kiszámíthatatlansága, nehezen nevelhetőség, instabil családi környezet, agresszivitás, labilis érzelmi állapot). Amennyiben felmerül a felzárkóztató segítség ellenére is a tanulási nehézség tartós fennállásának gyanúja, úgy a vizsgálat kezdeményezését javasolhatja. 

 Az iskola feladata a felismerés, a jelzés és a szakértői bizottság/pedagógiai szakszolgálat javaslata után a fejlesztő foglalkozás megszervezése fejlesztő oktató / szaktanár irányításával, a javaslatok figyelembe vételéve és betartásával; beilleszkedési, magatartási zavar esetén egyéb szakember bevonásával (iskolapszichológus, pszichológus, iskolai szociális segítő).

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára szervezett fejlesztő pedagógiai ellátás keretében a tanuló tantárgyi felzárkóztatását a nevelő-oktató munka szakaszának, illetve a tantárgynak megfelelő szakképzettségű oktató, készségfejlesztését pedig fejlesztő pedagógus végzi.

Az oktatói testület feladatai a tanulási problémákkal küzdő tanulók oktatásában nevelésében

1. Az iskola helyi tantervében az előírt tananyag és a követelmények differenciálása.
2. Az iskolai beszámoltatás, az iskolai számonkérés formáinak differenciálása.
3. Személyes és egyéni konzultáció lehetősége, a személyre szabott tanítás-tanulás előtérbe helyezése.
4. A tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása sokszínű tevékenységformák biztosításával (tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása, kooperatív technikák használata, projekt-módszer alkalmazása, IKT eszközök használata).
5. Fejlesztő értékelés, differenciált értékelés alkalmazása.
6. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítése érdekében konzultáció a szülővel, az iskolaorvossal, a pedagógiai szakszolgálattal.
7. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó támogató csoport foglalkozik a tanuló helyzetével.
8. Szakirányú továbbképzések keretében korszerű ismeretek megszerzése a fejlesztő vagy tehetséggondozó, különleges bánásmódot, képességzavar terápiáját oktató tanfolyamokon.
9. Kapcsolattartás a Megyei Pedagógiai Szakszolgálatok Szakértői Bizottságaival, valamint Megyei Pedagógiai Szakszolgálatok Tagintézményeivel.
10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

A felzárkóztatás alapja a probléma felismerése. Az első hetek tapasztalatai alapján kiszűrhetők a tanulási, motivációs, kommunikációs zavarokkal küzdők. Ebben az osztályfőnököknek támaszkodniuk kell az oktatók véleményére. A diákok jobb megismerését szolgálják a tanulók felkészültségi szintjéről készült felmérések (szóbeli munka, feladatlap). A tájékozódásban komoly segítséget nyújthatnak az előző iskolából érkező információk és a szülők együttműködő megnyilvánulásai.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása során iskolánk a következő módszereket alkalmazza:

1. A gyengébb teljesítmények okainak feltárása, hiszen a tüneti kezelés helyett ezek megoldása jelenthet igazi eredményt.
2. A szülők folyamatos tájékoztatása a gyermekükkel kapcsolatos tevékenységekről, információk átadása a tanuló állapotáról, fejlődéséről.
3. Főként tevékenységorientált módon, a korosztály általános színvonalához igazodva fejlesztjük tanulóink logikai, kommunikációs és anyanyelvi készségét.
4. Az iskola helyi tantervében az előírt tananyag és a követelmények differenciálása.
5. Az iskolai beszámoltatás, az iskolai számonkérés formáinak differenciálása.
6. Személyes és egyéni konzultáció lehetősége, a személyre szabott tanítás-tanulás előtérbe helyezése.
7. A tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása sokszínű tevékenységformák biztosításával (tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása, kooperatív technikák használata, projekt-módszer alkalmazása, IKT eszközök használata).
8. Fejlesztő értékelés, differenciált értékelés alkalmazása.
9. A hátrányok gyakori együtt jelentkezése, a pedagógiai és didaktikai lehetőségeken túlmutató problémák kezelése érdekében pszichológus segítségnyújtása igénybe vehető iskolánkban.
10. Tanulást segítő, motiváló környezet kialakítása.
11. Az osztálytársak kortárs segítőként történő bevonása a fejlesztésbe.
12. A tanórán kívüli foglalkozások időkeretében a felzárkóztatás és az egyéni segítő foglalkozások kiemelt helyet kapnak.
13. Alkalmazzuk a csoportbontásos oktatást a 9-10. évfolyamon a matematika, idegen nyelv és informatika tantárgyak, valamint a 11-12. évfolyamon a matematika és idegen nyelv tantárgyak esetében. A csoportbontás lehetőséget teremt a differenciált, akár egyénre szabott módszerek alkalmazására.
14. Habilitációs/rehabilitációs órák, valamint fejlesztő foglalkozások szervezése az SNI és BTM-N tanulók részére.
    1. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

Azokban az ügyekben, amelyek az iskola tanulóinak jelentős részét érintik, a döntési folyamatban lehetőséget biztosítunk a diákok véleményezési és/vagy javaslattevő jogának gyakorlására. Ennek szervezeti formáját az iskolában működő diákönkormányzat keretei adják az iskola SZMSZ 2.2.3.6. és 2.2.5 pontjának szabályozása szerint.

1. A tanuló, a kiskorú tanuló törvényes képviselője, a képzésben részt vevő személy, az oktató, a szakképző intézmény és a szakképző intézmény partnerei együttműködésével kapcsolatos feladatok és egymással való kapcsolattartásuk formáiAz iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
2. Az intézményvezetés és az oktatói testület együttműködése
3.  
4. Az intézmény oktatói testületének munkáját az intézményvezetés irányítja, melynek tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek
5. A vezetőség heti rendszerességgel értekezik.
6. A vezetés heti rendszerességgel tartott értekezleten tájékoztatja az oktatókat az aktuális feladatokról, munkájukat érintő változásokról.
7. A vezetőség tagjainak kötelességei:
   1. pontos tájékoztatást adni az érintetteknek,
   2. munkájukkal, véleményükkel az intézmény érdekeit képviselni,
   3. titoktartás és tapintat,
   4. az oktatók kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni a Szegedi Szakképzési Centrum főigazgatósága felé.
8. Az oktatók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösség-vezetőjük, illetve választott képviselőik útján juttathatják el a vezetőséghez.

1. A szakmai munkaközösségek együttműködése
2.  
3. Az iskolában tevékenykedő munkaközösségek együttműködéséért és kapcsolattartásáért a munkaközösségek vezetői a felelősek.
4. A munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:
   1. a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,
   2. iskolán belül szervezett bemutatóórák, továbbképzések,
   3. iskolán kívüli továbbképzések,
   4. a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.
5. A munkaközösségek vezetői rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.
6. A szakmai munkaközösségek feladata a javító-, pótló-, osztályozó vizsgák feladatainak összeállítása a vizsga követelményeinek megfelelően.
7.  
8. A szülő, a tanuló és az oktató együttműködésének formái

Feladatok:

Az ifjúság nevelése társadalmi ügy, amelyet az iskolának, a munkahelynek, a családnak összefogásban kell megvalósítani.

Ezt az elvet követjük, amikor a vállalt feladatok végrehajtása során hatékony és eredményes kapcsolattartásra törekszünk az oktatók, a szülők és a diákok között. A tanulókat és szüleiket nemcsak az őket érintő nevelési mozzanatokról kell tájékoztatni, hanem be kell őket vonni az iskola nevelési céljaiba, feladataiba, hogy megismerjék az alkalmazott eljárásokat, módszereket, az eredmények és kudarcok okait, tanulságait, hogy közösen alakíthassuk ki a következő időszak feladatait.

Eszközök, eljárások:

Tájékoztatás:

1. írásos kapcsolattartás ( iskolai levelező vagy KRÉTA rendszeren keresztül küldött üzenet),
2. fogadóórák (szervezetten vagy egyénileg igény szerint),
3. Biztosítjuk a partnereink számára a nyilvánosságot és a betekintési lehetőséget az iskola életébe: szórólapokon és weblapunkon olvashatják rendezvényeink programját, fényképes beszámolóit, pályázati programjaink célkitűzéseit és eredményeit.
4. Minden tanév első napján az első 2-4 óra osztályalakítás céljából az osztályfőnöké.
5.  A KRÉTA rendszerben rögzíti az iskola a tanuló I. félévi eredményét, a dicséreteket és fegyelmi büntetéseket.

Együttműködés:

1. a tanulói kérdések, vélemények továbbítása az iskola vezetése felé (a házirend szabályozza),
2. a diákönkormányzat működése (a házirend szabályozza),
3. szülői értekezletek (évfolyamszintű – 9. és 12. évfolyamon, osztályszintű, rendkívüli),
4. előzetes megbeszélés alapján személyes találkozás a szülőkkel, 
5. a szülőket igyekszünk bevonni az iskolai rendezvények szervezésbe, felkínáljuk számukra a részvétel és a megtekintés lehetőségét,

Rendezvények:

1. várjuk a szülőket az iskolai ünnepélyekre: évnyitóra, évzáróra, a szalagavató és ballagási ünnepélyünkre,
2. nyílt napok,
3. középiskolák börzéjén való megjelenés,
4. Az iskola egyéb kiemelt kapcsolatai
5. az oktatás-irányítással: a jogszabályi előírásoknak megfelelő, a fenntartóval a kapcsolat hivatalos munkakapcsolat, illetve a fenntartó az iskolai események meghívott vendége
6. Kormányhivatal: hatósági ellenőrzést bonyolítja az érettségi vizsgák szervezésében és lebonyolításában, a szakmai vizsgák szervezésében, az osztályozóvizsgák lebonyolításában.
7. Pedagógiai Oktatási Központ: Szoros, folyamatos a kapcsolatunk, sok hasznos, gyakorlati segítséget nyújtanak mindennapi munkánkban. Együttműködünk az iskolai lemorzsolódással kapcsolatos feladatokban, szaktanácsadás lebonyolításában; OKTV, tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezésében, tanügyigazgatási feladatokban; pedagógiai tájékoztatásban.
8. Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (továbbiakban OGYSZ) missziója a gyermekek jogainak érvényesülése érdekében a védelem biztosítása a gyermekek számára, a fejlődésüket akadályozó vagy hátráltató veszélyek ellen. Az intézmény a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatásokkal és a hozzájuk kapcsolódó befogadó otthoni ellátással a családjukat vesztett gyermekek érdekeit érvényesíti, az állami felelősségvállalás garanciájával gondoskodik arról, hogy a gyermekek hátrányai csökkenjenek, esélyeik növekedjenek, jóllétük kiteljesedjék.
9. Család- és gyermekjóléti központ: A család- és gyermekjóléti központ egyrészt a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó tevékenységeket lát el, másrészről speciális szolgáltatásokat nyújt, valamint speciális szakembereket biztosít (pl.: jogász, pszichológus, fejlesztő pedagógus, stb.), továbbá a járás család- és gyermekjóléti szolgálatainak szakmai munkáját támogatja. Az észlelő- és jelzőrendszer fontos részét képezi a család- és gyermekjóléti központok által nyújtott készenléti szolgálat, amely egy állandóan hívható telefonszámon érhető el, és melynek célja a család- és gyermekjóléti központ nyitvatartási idején kívül felmerülő krízishelyzetekben történő tájékoztatás, tanácsadás és segítségnyújtás biztosítása.
10. Általános iskolák: Együttműködünk pályaválasztási rendezvények, pályaválasztási szülői értekezleteik, nyílt napok, iskolabemutatók, önköltséges szakkörök szervezésében.
11. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal: a szakmai oktatás és szakmai képzés felügyeleti szerve, megtisztelő módon kérik fel oktatóinkat szakértőnek, vizsgafeladatok összeállítóinak, megbíznak bennünket tanulmányi versenyek szervezésével, vizsgaelnöki feladatokkal.
12. Magyar-, ill. Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: Együttműködünk a beiskolázási és pályaorientációs rendezvények, versenyek, szakkörök, üzemlátogatások, szakmai programok, összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat és évközi gyakorlat szervezésében.
13. Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály: Kapcsolatunk az álláskeresés, a szakmai programok és a munkaerő-piaci előrejelzések területén a legszorosabb.
14. Az oktatás tárgyi feltételeinek megteremtése érdekében az iskola jó kapcsolatokra törekszik, a nehéz gazdasági körülmények ellenére is jól működő nagy- közép- és kisvállalatokkal, vállalkozásokkal.
15. Nemzetközi kapcsolataink

Diák/ oktató külföldi tanulmányutak (Erasmus+ KA1 projektek):

Fontos feladatunknak tekintjük, hogy tanulóinkat megismertessük más országok kultúrájával, munkakultúrájával, ezért az Erasmus+KA1 program keretében legjobb tanulóink kiutazhatnak és tanulhatnak/dolgozhatnak külföldi partnereinknél néhány hetes ciklusokban. A célországok száma folyamatosan bővül. A legnépszerűbb célállomások: Németország, Egyesült Királyság és Dánia.

A szakmai megújulást, pedagógiai tapasztalatok és a partneri kapcsolatok bővítését szolgálja oktatói csoportjaink kiutazása külföldi partneriskoláinkhoz, amelyek körét folyamatosan igyekszünk bővíteni.

Projekt szintű tervezés (Erasmus+ KA2):

2011 óta folyamatosan részt veszünk partnerként nemzetközi innovációs projektek megvalósításában, és eközben a megújulás és megújítás programja mellett sok ország iskoláival építettünk ki partneri és baráti kapcsolatokat.

Az Erasmus+ KA1/KA2 projektek fő céljaként tűztük ki, hogy a szakképzésben résztvevő diákok, valamint oktatók megismerkedjenek a külföldön már alkalmazott új technológiákkal és ezt át tudják ültetni a hazai gyakorlatba, oktatási gyakorlatba, ezáltal pedig erősítsük a munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségeiket. A projektek során nagy hangsúlyt fektetünk az általános és szakmai idegen nyelv fejlesztésére, a mobilitási hajlandóság elősegítésére, a fejlődési lehetőségekre, az új irányokra. A fogadópartnerekkel közösen olyan munkaprogramot állítunk össze a tanulók és oktatók részére, amely lehetővé teszi a szakmai kompetenciáik fejlesztését. A projektek során alkalmazzuk az Európai Unió által elfogadott ECVET (európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer) alapelveket, melyek elősegítik a megszerzett tudás elfogadását itthon és külföldön egyaránt. A diákok szociális kompetenciáinak fejlesztése is az elsődleges szempontok között található, ezek a csapatmunka, kommunikációs készség, önállóság fejlesztése, erősítése. 

1. Tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei
2. Tanulmányok alatti vizsga típusai: osztályozóvizsga, javítóvizsga, pótló vizsga, beszámoltató-, és különbözeti vizsga. 
3. Az ágazati alapvizsgát a tanulmányok alatti vizsgák szabályai szerint szervezzük.
4. A vizsgákra vonatkozó eljárásrendet és szabályozást a:
   1. 1.Tanulmányok alatti vizsgák típusai
   2. 4. A Szegedi Szc Déri Miksa Műszaki Technikum vizsgaszabályzata és az 
      1. Az alkalmassági vizsga szabályai

A felvétel után az iskolaorvos egészségügyi alkalmassági vizsgálatot végez, a központi előírások szerint.

1. A szóbeli felvételi vizsga követelményei

Az iskolában nem szervezünk szóbeli felvételi vizsgát.

1. A felvétel és az átvétel helyi szabályai, valamint a szakképző évfolyamokra vonatkozó rendelkezések

A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik, a beiratkozás napjával kezdődik és a szakképzésről szóló törvény szerint szűnik meg, illetve szüntethető meg. Az egyes tanulók felvételéről, átvételéről az iskola igazgatója dönt, évközi átvétel esetén az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével. Az iskola kilencedik évfolyamára a tanulók az általános és a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehetők fel a jogszabályban rögzített eljárás betartásával. Az adott tanévben a felvételi rangsor kialakításának szempontjait az intézmények állapítják meg, melyek a felvételi tájékoztatóban kerülnek nyilvánosságra október 20-ig. A felvételi tájékoztatóban az iskolának közölnie kell az OM azonosító számát, továbbá azokat a tanulmányi lehetőségeket, amelyek közül a tanuló választhat, valamint a tagozatot jelölő belső kódot. Az iskola igazgatója a fentiek figyelembevételével tagozatonként elkészíti a felvételi jegyzéket, minden jelentkező neve mellé beírja a felvételi rangsorban elfoglalt helye szerinti sorszámot. Az ideiglenes felvételi jegyzéket – tájékoztatás céljából – nyilvánosságra kell hozni, elektronikus és papíralapú formában a Felvételi Központnak meg kell küldeni. A felvétel után az iskolaorvos egészségügyi alkalmassági vizsgálatot végez. 

A Felvételi Központ a jogszabályban rögzített határidőig megküldi az iskolának a tagozatonkénti felvételi jegyzéket. A felvételi jegyzék kézhezvétele után a felvételt hirdető középfokú iskola – a jegyzéknek megfelelően – megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló határozatot a jelentkezőnek és az általános iskolának. Az általános iskola értesítése jegyzék formájában történik. Az iskola igazgatója a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítések megtörténte után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. Abban az esetben, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető tanulói létszám kevesebb, mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési lapot kell benyújtani a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatója dönt. A középfokú iskola a tanköteles tanuló beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát, amelyikben a tanulmányait folytatta. 

Felülbírálati kérelem, jogorvoslat

 Az iskola igazgatója – ha a tanuló jelentkezését elutasítja – értesíti az általános iskolát, a tanulót, illetve a kiskorú szülőjét. A szülőnek szóló értesítésben felhívja a figyelmet a jogorvoslati lehetőségre. A tanuló, a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül – jogorvoslati kérelmet nyújthat be az iskola igazgatójához, a Szegedi Szakképzési Centrumnak címezve. A jogorvoslati kérelemben fel kell tüntetni a tanuló nevét, címét, oktatási azonosító számát, általános iskolájának és a tanulót elutasító iskolának a nevét, címét és OM azonosító számát, valamint a megjelölt szakot és annak kódját. Meg kell jelölni, hogy milyen jogsértés vagy méltánytalanság érte a tanulót. Méltányossági kérelem esetén fel kell sorolni mindazokat az okokat, érveket, amelyek kérésük elfogadását segíthetik. A felvételi eljárással kapcsolatos jogorvoslati kérelmekről az iskola fenntartója dönt. 

A beiratkozás módja 

A beiratkozás a tanév rendjében meghatározott időpontban történik. A beiratkozáshoz szükséges okmányok (9. évfolyam esetén): 

● az általános iskola 8. osztályának befejezését tanúsító bizonyítvány, 

● általános iskola által kiadott „Értesítés iskolaváltoztatásról” c. nyomtatvány, 

● születési anyakönyvi kivonat, 

● személyi igazolvány és lakcímkártya, 

● TAJ kártya, adókártya, oltási könyv 

● oktatási azonosító számot tartalmazó kártya, 

● értesítés beiratkozásról nyomtatvány, 

● előzetes szűrővizsgálat egészségügyi alkalmasságról, 

● külföldi tanuló esetében hitelesített bizonyítvány és magyarországi tartózkodási engedély. Az iskola igazgatója további feltételeket, eljárási rendet határozhat meg, ezeket a felvételi értesítésről szóló tájékoztatóban közölni kell.

A felsőbb évfolyamokra beiratkozni - akár tanév közben - a szülővel történő személyes megbeszélés után, a tanuló felkészültségének bizonyítványa alapján történő mérlegelésével, egyéni elbírálás alapján lehetséges.

Abban az esetben, ha a tanuló korábbi tanulmányai során valamely, a Dériben tanított tantárgyat nem tanulta, meghatározott időt kap a pótlásra felzárkóztató segítség mellett, majd különbözeti vizsgát kell tennie. 

A tanulói vagy felnőttképzési jogviszony létesítéséhez szakképző évfolyamok esetén be kell mutatni az előírt végzettséget igazoló dokumentumokat, az orvosi alkalmasság meglétét igazoló iratot. A fentiek hiányában a tanulói vagy felnőttképzési jogviszony létesítése megtagadható.

1. Előzetes tudásbeszámítás, tudásmérés

Előzetes tudásbeszámításra szakmai tárgyak esetében van lehetőség a szakmai oktatás megkezdése előtt. Előzetes tudásbeszámítás alapja lehet:

1. iskolánkban teljesített tanulmányok, 
2. más szakkszakképző intézményben teljesített tanulmányok,
3. szakmai munkatapasztalat. 
   1. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei

Az előzetes tudás beszámítását, az igazgató részére írásban benyújtott kérvényben lehet kérni.

Az iskola a belépési kompetenciák ellenörzésére tudásmérést írhat elő.

Az előzetes tudás beszámításának módjáról, a tudásmérés szükségességéről a szakmai igazgatóhelyettes javaslatára az igazgató dönt.

A tanuló magasabb évfolyamba léphet, ha:

1. évközi tanulmányait (beleértve az esetleges osztályozó vizsgá(ka)t) és egybefüggő szakmai gyakorlatát teljesítette
2. vagy legfeljebb három tantárgy esetében elégtelen(1) évvégi osztályzatott kapott, de minden tantárgy esetében sikeres javítóvizsgát tett és egybefüggő szakmai gyakorlatát teljesítette

1. OKTATÁSI PROGRAM

A 2020/2021 –es tanévben induló képzések jogszabályi háttere:

1. 5/2020. (I.31.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet módosításáról, 
2. 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről, 
3. 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról.
   1. Az intézményben oktatott szakmák, valamint az azokra vonatkozó Képzési és Kimeneti Követelmények:

A fenti jogszabályok alapján, a vonatkozó Képzési és Kimeneti Követelményekben (KKK) és a Programtantervekben(PTT) megfogalmazott követelmények figyelembe vételével alakítottuk ki Oktatás Programunkat.

A részletes oktatási programot  az 5. Melléklet tartalmazza.

1. A kötelező és a nem kötelező foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható foglalkozások megnevezése, száma, valamint megszervezésének és választásának elvei

Az iskola munkarendjét a tanév rendjéről szóló rendeletben előírtak figyelembevételével az iskola vezetősége készíti elő és az oktatói testület hagyja jóvá. 

1. Választható tantárgyak, foglalkozások, az oktatóválasztás szabályai

A választható tantárgyak megnevezését és azok óraszámait a kerettantervi előírások határozzák meg. Az iskola a rendelkezésre álló szabad órakeretet a kötelező, valamint a szakmai tárgyak óraszámának emelésére használja fel.

Választható foglalkozások:

1. felzárkóztatás
2. tehetséggondozás
3. versenyfelkészítés
4. szakkör
5. sportkör

A részvétel egyéni jelentkezés alapján történik.

1. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

A csoportbontásokat a szakképzési törvényben megfogalmazott osztály és csoportszervezési előírások, valamint a fenntartó határozzák meg. A csoportok minimum létszáma 12 fő.

9. osztályban szintfelmérő alapján kerülnek besorolásra a tanulók nyelvi csoportokba. A nyelvi csoportok átjárhatósága minden tanuló számára, szaktanári javaslatra, biztosított. Matematikából a központi írásbeli eredménye alapján történik a csoportok kialakítása. A csoportbontásban tanított tantárgyak/foglalkozások esetén a csoportválasztás egy tanévre szól.

1. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 
2.  

 Az írásbeli és szóbeli házi feladatok feladásának célja: 

· készségfejlesztés 

· a tanult tananyag begyakoroltatása 

· a tanult ismeretek elmélyítése 

· a tanult ismeretek bővítése 

· régebbi ismeretek ismétlése, felelevenítése 

· a tanult ismeretek alkalmazása, újszerű megközelítésben (a tanult ismeretek produktív alkalmazása) 

A házi feladatok típusai: 

· elméleti/szóbeli feladat 

Elméleti/szóbeli feladat alatt értjük az órán már kidolgozott tananyagrész bevésését, reprodukálást. Számonkérése szóban történik. A felkészüléshez a tankönyv, órai jegyzet állnak a tanulók rendelkezésére. 

· írásbeli feladat 

Írásbeli feladat alatt értjük az egyik tanóráról a következőre adott, írásban elkészítendő feladatot, mely szolgálhat bevésésre, felidézésre, gyakorlásra, ismeretbővítésre, az ismeretek produktív alkalmazására. 

· házi dolgozat, prezentáció

A házi dolgozat, prezentáció önálló munkára épülő, nagyobb tananyagrészt feldolgozó, produktív feladat, melynek pedagógiai célja is komplex. Megoldására hosszabb időt kell biztosítani. 

 · projekt feladat 

A projektfeladat önálló tanulói vagy tanulói csoportmunka, mely rendszeres és folyamatos oktatói vezetés mellett készül. Elkészítése önállóságot, kreativitást igényel. 

· kiselőadás 

A kiselőadás általában szorgalmi feladat. A szaktanár szakmai minősége, a tanuló előadásmódja alapján értékeli. 

· gyűjtőmunka 

Gyűjtőmunka kötelező feladatként is adható, de válaszható szabadon is. A kötelező gyűjtőmunka beadási határidejének alkalmazkodnia kell a munka mennyiségéhez, a kijelölt források elérhetőségéhez. 

A házi feladatok formái: 

· kötelező 

· szorgalmi 

A házi feladatok meghatározásának alapelvei és korlátai: 

· A házi feladat kiegészíti, gyakoroltatja a tanórai tananyagot, de nem helyettesítheti a tananyag órai feldolgozását. 

· A házi feladat mindig legyen a tananyagba illesztett, pedagógiailag megtervezett.

· A házi feladat megahatározása legyen pontos, egyértelmű, tartalmazzon oktatói iránymutatást a feladat elkészítéséhez, legyen egyértelmű a feladat számonkérésének ideje és módja is. A feladatát rendszeresen, jól elkészítő tanuló érezze, hogy megbecsülik munkáját, jusson sikerélményhez. Azt a tanulót, aki feladatát rendszeresen nem készíti el, az előzetesen megbeszélt szankcióknak megfelelően következetesen szankcionálni kell. 

· A házi feladat ellenőrzése az oktató számára is legyen visszacsatolás. 

· A házi feladat legyen teljesíthető: mennyisége alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, leterheltségéhez (egy-egy tantárgyból a készülés ne haladja meg a napi 30 percet) 

· Lehetőség szerint legyen differenciált: részben vagy egészben legyen megoldható a különböző képességű tanulók számára. 

· Az írásbeli – szóbeli feladatok arányát mindig az adott tantárgy jellegének megfelelően kell kialakítani. 

· A hétvégi házi feladatok mennyisége nem haladhatja meg a hétközi, egyik óráról a másikra feladott feladatmennyiséget

1.  Az iskola érettségi vizsgarendszere

Az érettségi vizsgán a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az Nkt.-ban meghatározott vizsgatárgyakból ad számot tudásáról azzal, hogy az érettségi vizsga kötelezően választandó vizsgatárgya helyett szakmai vizsgát kell tenni. A technikumban folytatott tanulmányokhoz kapcsolódóan letett szakmai vizsga a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy adott vizsgatárgyból letett emelt szintű érettségi vizsgájának felel meg. Az érettségi vizsgáról valamennyi érettségi vizsgatárgy és a szakmai vizsga sikeres letételét követően lehet érettségi bizonyítványt kiállítani. (2019. évi LXXX. tv. 92. § (1 bekezdés) 

1. Általános információk

Kötelező közismereti érettségi tárgyak:

1. magyar nyelv és irodalom
2. matematika
3. történelem
4. idegen nyelv

Érettségi vizsgára való felkészítés

Választható közismereti érettségi tárgyak:

A tantervi követelmények teljesítése esetén az alábbi választható tantárgyakból tehetnek tanulóink érettségi vizsgát:

1. digitális kultúra
2. fizika
3. testnevelés

A fenti választható érettségi tárgyakból közép- és emeltszinten is biztosítjuk a felkészülést. 

A felkészülési szint kiválasztásának módja

1. A 10. illetve a 11. évfolyam tanulói május 31-ig jelentkezési lapon írásban jelzik, hogy mely tantárgyakból szándékoznak részt venni a következő tanévben közép-illetve emelt szintű felkészítésben.
2. A tanuló a választott tantárgyakról és szintekről nyilatkozatot tesz, amelyet a szülő aláírásával hitelesíti.

A választott tantárgyból (matematika illetve angol nyelv) a szakmai programban foglalt óraszám biztosítja mind az emelt, mind a középszintű érettségire való felkészítést.

A 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a 2020-as módosított NAT szerint és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2012. (V.24.) OM rendelet alapján. 

Az emelt szintű érettségire való felkészítés célja az eredményesebb felsőoktatási tanulmányok előkészítése. Az érintett tanulóknak joguk van a meghirdetett, bármely tantárgy emelt szintű képzésére jelentkezni, és azon részt venni. 

Az emelt szintű felkészítéshez külön tanmenet készül, amelyet a 40/2002.(V.24.) OM rendeletben megtalálható emelt szintű érettségi követelmények alapján készítenek el a szaktanárok. Így a feladatok és fejlesztési követelmények nem helyben kidolgozott követelmények, hanem teljes egészében átvesszük a közismereti érettségi vizsgatárgyak 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól érvényes tartalmi vizsgakövetelményeit.

Emelt szintű csoport indításának feltételei, csoportváltás, lemondás

1. A kötelező érettségi tantárgyakból az iskola a hatályos jogszabályoknak megfelelő feltételekkel indít emelt szintű képzést.
2. A tanuló az adott tanév végéig köteles az általa választott szintű képzésen részt venni.
3. A tanév végén a csoportváltást indokolt esetben a tanuló - szülői hozzájárulással - írásban beadott kérelmére az intézményvezető engedélyezheti.

A technikumi képzésben tanulókra vonatkozó törvényi szabályozások

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet külön szabályai: 

„107. § (1) A technikumban a tanulmányok elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.” 

„258. § Előrehozott érettségi vizsga – a szakmai vizsga kivételével – 

a) az Nkt.-ban meghatározott bármely kötelező érettségi vizsgatárgyból – az idegen nyelv érettségi vizsgatárgy kivételével- legkorábban a tizenkettedik évfolyam május-júniusi vizsgaidőszakában, 

b) bármely más érettségi vizsgatárgyból és idegen nyelv érettségi vizsgatárgyból legkorábban a tizenegyedik évfolyam október-novemberi vizsgaidőszakában tehető a tanulói jogviszony fennállása alatt, a szakképző intézmény szakmai programjában a tanuló számára az adott vizsgatárgyra vonatkozóan meghatározott követelmények teljesítését követően.”

Azaz: 

a) Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének technikumi képzésben sem feltétele az 50 óra közösségi szolgálat. 

b) A technikumi képzésben a tanulók először a 11. évfolyam október-novemberi vizsgaidőszakában kezdhetik meg az előrehozott vizsga letételét. 

c) A technikumi képzésben kötelező vizsgatárgyból a tanulók a 12. évfolyam május-júniusi vizsgaidőszakában előrehozott érettségi vizsgát tehetnek.

Az előrehozott érettségi vizsga (idegen nyelv) 

Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt egyes érettségi vizsgatárgyból első alkalommal letett vizsga. 

Az érettségire jelentkezés feltételei:

1. Az adott tantárgyból a tanuló teljesítse az iskola/technikum helyi tantervében meghatározott feltételeket, vagyis az adott tantárgyat befejezte és osztályzatot is kapott belőle. 
   1. idegen nyelvből a tanuló 12. félévi, 11. év végi, illetve 10. év végi eredményének átlaga legalább jó (4).
   2. amennyiben a helyi tantervben meghatározott óraszámok 9-12.évfolyamon lefedik az érettségire bocsáthatósághoz szükséges kerettanterv által előírt összóraszámot (452 óra), a 12. évfolyamon tanulónak nem kell osztályozó vizsgát tennie.

• 11. évfolyamon előrehozott nyelvi érettségire jelentkező tanuló köteles osztályozó vizsgát tenni köteles a 12. évfolyam tananyagából.
  
   
• Az osztályozóvizsgára való jelentkezés feltételei 11. évfolyamon tanulók esetén:
  - idegen nyelvből a tanuló 11. félévi, 10. év végi, illetve 9. év végi eredményének átlaga legalább jó (4).
• Az osztályozóvizsgára való jelentkezés feltételei 12. évfolyamon tanulók esetén:

Az előrehozott érettségihez szükséges osztályozóvizsgára minden tanévben egyszer van lehetőség, a vizsgára március 20. és április 20. között kerül sor.

Ha a tanuló valamely tantárgyból sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett, a szakképző intézmény magasabb évfolyamán vagy évfolyamismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban az alábbiak szerint kell eljárni:

1. Az idegen nyelvből letett előrehozott érettségi vizsga nem mentesít a magasabb évfolyamokon az idegen nyelvi és a szakmai nyelvi foglakozásokon való részvétel alól. 
2. A tanuló nem mentesül a tantárgy értékelése és minősítése alól, az órát látogatni köteles.

1. Érettségi tantárgyak témakörei középszinten 

Érettségi témakörök irodalomból 

I. Életművek. Művek a magyar irodalomból. Kötelező szerzők

1. Ady Endre
2. Arany János
3. Babits Mihály
4. Herczeg Ferenc
5. Jókai Mór
6. József Attila
7. Kosztolányi Dezső
8. Mikszáth Kálmán
9. Petőfi Sándor
10. Vörösmarty Mihály

II. Szerzők, művek, korszakok a régi magyar irodalomból, a 16-18. századból. Választható szerzők 

1. A késő reneszánsz költészet Balassi Bálint életművében

III. Portrék, metszetek, látásmódok a 19-20. század magyar irodalmából. Választható szerzők

1. Az idill és a halál képei Radnóti Miklós verseiben
2. Örkény István: Tóték

IV. Metszetek a 20. századi délvidéki, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai irodalomból

1. A derű és a komorság egysége Áprily Lajos költészetében

V. Művek a kortárs magyar irodalomból

1. Spiró György: Prah

VI. Művek a világirodalomból

1. A homéroszi eposzok világa
2. A bizonyosságtudat elvesztése a XX. sz. első harmadának példázatos műveiben – 

Thomas Mann, Kafka

VII. Színház és dráma

1. Az angol reneszánsz dráma és színház – William Shakespeare (Rómeó és Júlia)
2. Nemzeti irodalmunk drámai költeménye: Madách Imre Az ember tragédiája

VIII. Regionális irodalom

1. Szeged szülötte: Juhász Gyula 

Érettségi témakörök magyar nyelvből 

I. Kommunikáció

1. A kommunikációs folyamat tényezői, céljai, funkciói 
2. Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei 
3. A reklámok funkciója, működése, hatása

II. A magyar nyelv története

1. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek 
2. A nyelvújítás lényege és jelentősége példák alapján 

III. Ember és nyelvhasználat

1. Anyanyelvünk rétegződése I. A köznyelvi változatok, a csoportnyelvek és a rétegnyelvek 
2. Anyanyelvünk rétegződése II. A nyelvjárások és a nyelvi norma 

IV. A nyelvi rendszer

1. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése 
2. A magyar nyelv szófaji rendszere: az alapszófajok
3. A mondatrészek fogalma, fajtái
4. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai

V. A szöveg

1. Szövegek alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák néhány egyszerűbb műfajában 
2. A szövegkohézió, a témaháló és a cím
3. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok: különböző típusú önéletrajzok, motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek rövid, alkalmi beszéd 

VI. A retorika alapjai

1. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig 
2. Az állásinterjú 

VII. Stílus és jelentés

1. Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés
2. Szóképek: hasonlat, metafora, megszemélyesítés, szinesztézia, metonímia, szinekdoché; összetett szóképek: allegória, szimbólum
3. A társalgási stílus ismérvei, minősége

VIII. Digitális kommunikáció

1.  Az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (pl. honlap, blog, vlog, közösségi platformok), az új közlésmódok társadalmi hatása

Érettségi témakörök történelemből 

I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

1. A vegyesházi királyok kora – A királyi hatalom újbóli megszilárdítása Anjou I. Károly idején, a visegrádi királytalálkozó
2. A nagy földrajzi felfedezések és következményeik – A portugál és spanyol felfedezések, a korai kapitalizmus
3. Az ipari forradalom második hulláma a világban és Magyarországon – Gazdasági kiegyezés és állami gazdaságpolitika a dualista Magyarországon
4. A kommunista diktatúra kiépítése és működése – A Rákosi-diktatúra

II. Népesség, település, életmód

1. Gazdaság, társadalom, állam – A középkori város és lakói, a város kiváltságai, a céhek. a helyi és a távolsági kereskedelem
2. Törökellenes és rendi küzdelmek mohácsi vész – Az ország három részre szakadása; a várháborúk
3. Magyarország a Habsburg Birodalomban – Magyarország újranépesülése és újranépesítése

III. Egyén, közösség, társadalom

1. A felvilágosodás – Mária Terézia és II. József reformjai
2. A reformkor – A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth programja és vitája
3.  Politika és gazdaság Magyarországon – Politikai és gazdasági konszolidáció Magyarországon az 1920-as években

IV. Politikai berendezkedések a modern korban

1. Forradalom és szabadságharc – A pesti forradalom eseményei és az áprilisi törvények
2. A dualizmus kora – A kiegyezés okai, a közös ügyek, a magyar államszervezet
3. Politikai intézmények aktív és felelős állampolgárság alapjai Magyarországon – A politikai intézményrendszer fő elemei és választási rendszere

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

1. Politika – Az athéni államszervezet és működése a demokrácia virágkorában
2. A keresztény államalapítás és az Árpád-kor – Géza és I. (Szent) István államszervező tevékenysége, a földbirtokrendszer és a vármegyeszervezet 
3. A reformáció és katolikus megújulás Európában és Magyarországon – A reformáció, a protestáns egyházak megszerveződése és a protestantizmus elterjedése 
4. Állam, ideológia és gazdaság a két világháború között – A nemzetiszocialista Németország

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

1. A második világháború – A második világháború kitörése, hadviselő felek, a világháború jellemzői
2. A hidegháború kora – A szovjet - amerikai szembenállás, a két Németország létrejötte, a két világrend jellemzői

VII. Szabad témakör: Helytörténet

1. Szent-Györgyi Albert, az egyetlen magyar tudós, aki Magyarországon, iskolánk épületében végzett kutatásaiért kapott Nobel-díjat

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 

ÉLŐ IDEGEN NYELV - Középszint (B1) 

Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése középszintre.[i]

1.Személyes vonatkozások, család

1. A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)

1. Családi élet, családi kapcsolatok

1. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

1. Személyes tervek

2.Ember és társadalom

1. A másik ember külső és belső jellemzése

1. Baráti kör

1. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

1. Női és férfi szerepek

1. Ünnepek, családi ünnepek

1. Öltözködés, divat

1. Vásárlás, szolgáltatások (posta)

1. Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3.Környezetünk

1. Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

1. A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

1. A városi és a vidéki élet összehasonlítása
2. Növények és állatok a környezetünkben

1. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?

1. Időjárás

4.Az iskola

1. Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

1. Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

1. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

1. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5.A munka világa

1. Diákmunka, nyári munkavállalás

1. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6.Életmód

1. Napirend, időbeosztás

1. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)
2. Étkezési szokások a családban

1. Ételek, kedvenc ételek

1. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben

1. Gyakori betegségek, sérülések, baleset

1. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7.Szabadidő, művelődés, szórakozás

1. Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

1. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

1. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

1. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet

1. Kulturális események

8.Utazás, turizmus

1. A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

1. Nyaralás itthon, illetve külföldön

1. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

1. Az egyéni és társasutazás előnyei és hátrányai
   1. Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

9.Tudomány és technika

1. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

1. Gazdaság

1. Családi gazdálkodás

1. A pénz szerepe a mindennapokban

1. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank)

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 

1.1 Halmazok 

1.1.1 Halmazműveletek 

1.1.2 Számosság, részhalmazok 

1.2 Matematikai logika 

1.2.1 Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában

1.3 Kombinatorika 

1.4 Gráfok

2. Számelmélet, algebra 

2.1 Alapműveletek 

2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 

2.2.1 Oszthatóság

2.2.2 Számrendszerek 

2.3 Racionális és irracionális számok 

2.4 Valós számok 

2.5 Hatvány, gyök, logaritmus 

2.6 Betűkifejezések 

2.6.1 Nevezetes azonosságok 

2.7 Arányosság 

2.7.1 Százalékszámítás

2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 

2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek 

Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek 

Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek 

Magasabb fokú egyenletek 

Négyzetgyökös egyenletek 

2.8.2 Nem algebrai egyenletek 

Abszolútértékes egyenletek 

Exponenciális és logaritmusos egyenletek 

Trigonometrikus egyenletek 

2.8.3 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek 

2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek

3. Függvények, az analízis elemei

3.1 A függvény 

3.2 Egyváltozós valós függvények 

3.2.1 A függvények grafikonja, függvénytranszformációk 

3.2.2 A függvények jellemzése 

3.3 Sorozatok 

3.3.1 Számtani és mértani sorozatok 

3.3.2 Végtelen mértani sor 

3.3.3 Kamatos kamat, járadékszámítás

3.4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 

3.4.1 Határérték, folytonosság 

3.4.2 Differenciálszámítás 

3.4.3 Integrálszámítás

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 

4.1 Elemi geometria 

4.1.1 Térelemek 

4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 

4.2 Geometriai transzformációk 

4.2.1 Egybevágósági transzformációk

4.2.2 Hasonlósági transzformációk 

4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok 

4.3.1 Síkbeli alakzatok: háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör 

4.3.2 Térbeli alakzatok 

4.4 Vektorok síkban és térben 

4.5 Trigonometria 

4.6 Koordinátageometria 

4.6.1 Pontok, vektorok 

4.6.2 Egyenes 

4.6.3 Kör 

4.6.4 Parabola 

4.7 Kerület, terület 

4.8 Felszín, térfogat

5. Valószínűség-számítás, statisztika 

5.1 Leíró statisztika 

5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai 

5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 

5.2 A valószínűség-számítás elemei 

FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK

1. Mechanika (mozgások, dinamika, a közlekedés és sportolás fizikája)
   -Mozgásfajták

1.1 Egyszerű mozgások

egyenesvonalú egyenletes mozgás
egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás

1.2. Összetett mozgások
1.3 Ismétlődő mozgások

egyenletes körmozgás
rezgőmozgás
ingamozgás

-Newton törvényei, speciális erők, lendület
-Pontszerű és merev test egyensúlya
-Változó forgómozgás dinamikai leírása
-Munka, energia
-Folyadékok és gázok mechanikája (Víz, levegő)

légnyomás
a víz különleges tulajdonságai
Pascal törvénye, hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, áramlás
felületi feszültség

1. Hőtan (A melegítés és hűtés következményei)
   -Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly,( termikus kölcsönhatások, hőmérséklet)
   -Hőtágulás
   -Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között)
   -Az ideális gáz kinetikus modellje
   -Energiamegmaradás hőtani folyamatokban
   -Halmazállapot változások, kalorimetria
   -Termodinamika II. főtétele
   - Hőmozgás, a hőterjedés formái
2. Elektromágnesesség (Szikrák, villámok)
   -Elektromos mező
   -Elektromosság a környezetünkben

-Egyenáram
-Váltakozó áram
-Félvezetők

-Generátorok és motorok

-Az időben állandó mágneses mező
-Az időben változó mágneses mező

-A hullámok szerepe a kommunikációban

-Mechanikai hullámok

-Hullámjelenségek

-Rezgőkör

-Elektromágneses hullámok
-Speciális relativitáselmélet

1. Optika (Képek és látás)
   -A fény, mint elektromágneses hullám

-Geometriai optika

1. Atomfizika (Az atomok és a fény)

-Foton, fényelektromos jelenség

-Az anyag szerkezete
-Az atom szerkezete

1. Magfizika (Az atommag szerkezete)
   -Az atommagban lejátszódó jelenségek
   -Sugárvédelem
   -Elemi részecskék
2. Gravitációs mező

-Általános tömegvonzás
-Kepler törvények

1. Csillagászat
   -fényév, űrkutatás, csillagászat története
   -Naprendszer
   -Csillagok élete
   -Ősrobbanás
2. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
   -A fizikatörténet fontosabb személyiségei
   -Felfedezések, tanulmányok, elméletek (A jelen kihívásai)
   1. Elméleti ismeretek

Digitális kultúra érettségi témakörök

1.         Szövegszerkesztés

1.1.      A szövegszerkesztő használata

1.1.1.   Dokumentum létrehozása, megnyitása, mentése

1.1.2.   Szövegbevitel, szövegjavítás

1.2.      Szövegjavítási funkciók

1.2.1.   Keresés és csere

1.2.2.   Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés

1.2.3.   Nyelvi segédeszközök

1.3.      Szövegszerkesztési alapok

1.3.1.   A dokumentum egységei

1.3.2.   Karakterformázás

1.3.3.   Bekezdésformázás

1.3.4.   Szakaszformázás

1.3.5.   Stílusok

1.3.6.   Nyomtatás

1.4.      Táblázatok és objektumok a szövegben

1.4.1.   Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel

1.4.2.   Kördokumentum-készítés

1.4.3.   Képek, alakzatok és egyéb objektumok

1.4.4.   Tartalomjegyzék

2.         Számítógépes grafika és képszerkesztés

2.1.      Grafika

2.1.1.   Megnyitás, mentés beszúrás

2.1.2.   Alakzatok megrajzolása, módosítása

2.2.      A rasztergrafika

2.2.1.   Létrehozás, megnyitás, mentés

2.2.2.   Alakzatok beillesztése, módosítása

2.3.      A vektorgrafika

2.3.1.   Létrehozás, megnyitás, mentés

2.3.2.   Alakzatok beillesztése, módosítása

2.3.3.   Alakzatok tulajdonságainak módosítása

2.3.4.   Alakzatok egymáshoz viszonyított elrendezése, halmazműveletek

2.3.5.   Csomópont- és halmazműveletek

2.4.      Képek feldolgozása

2.4.1.   Megnyitás, mentés

2.4.2.   Kép beillesztése, módosítása

3.         Bemutatókészítés

3.1.      Bemutatókészítés

3.1.1.   Adatok bevitele és módosítása

3.1.2.   Bemutató elkészítése és formázása

4.         Táblázatkezelés

4.1.      A táblázatkezelő használata

4.1.1.   Táblázat megnyitása, mentése

4.1.2.   Adatok bevitele, javítása

4.2.      A táblázat szerkezete

4.2.1.   Cella, oszlop, sor, tartomány, munkalap

4.3.      Adatok a táblázatokban

4.3.1.   Cella tartalma

4.3.2.   Számformátumok

4.3.3.   Adatok rendezése, kigyűjtése

4.3.4.   A cellahivatkozások használata

4.3.5.   Képletek szerkesztése, függvények alkalmazása

4.4.      Táblázatformázás

4.4.1.   Karakter- és cellaformázások

4.4.2.   Sor-, oszlop, tartománybeállítások

4.4.3.   Oldalbeállítások

4.5.      Diagramok és egyéb objektumok

4.5.1.   Diagramok

4.5.2.   O

5.         Adatbázis-kezelés

5.1.      Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

5.1.1.   Az adatbázis alapfogalmai

5.2.      Az adatbázis szerkezete, kialakítása

5.2.1.   Adatbázisok és –táblák előkészítése

5.2.2.   Adattípusok

5.2.3.   Adatok módosítása, törlése

5.2.4.   Adattáblák közötti kapcsolatok

5.3.      Adatbázis-kezelési műveletek

5.3.1.   Lekérdezések

5.3.2.   Számítások végzése

6.         Publikálás a világhálón

6.1.      Webhely felépítése

6.1.1.   Könyvtárszerkezet

6.1.2.   A webhely elemeinek kapcsolata

6.2.      Webdokumentum tartalma

6.2.1.   A tartalom szöveges része

6.2.2.   A tartalom egyéb részei

6.3.      Webdokumentum formázása

6.3.1.   A webhely állományainak kapcsolata

6.3.2.   A CSS elemei

7.         Algoritmizálás, adatmodellezés

7.1.      Adatszerkezetek, adat be- és kivitel

7.1.1.   Egyszerű adattípusok

7.1.2.   Összetett adattípusok

7.2.      Algoritmusleíró eszközök

7.2.1.   Feladatmegoldás egy algoritmusleíró eszköz segítségével

7.3.      Elemi algoritmusok

7.3.1.   A programozás alapelvei

7.4.      Rekurzió

8.         A programozás eszközei

8.1.      Programozási nyelv

8.1.1.   Egy programozási nyelv ismerete

8.1.2.   Adat be- és kivitel

8.2.      Programfejlesztés és környezet

8.2.1.   Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben

8.2.2.   Tesztelés

TESTNEVELÉS

ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

1. Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja, feladatai; magyar sportsikerek

2. A harmonikus testi fejlődés

3. A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában, és a személyiség fejlesztésében

4. A motoros képességek szerepe a teljesítményben

5. Gimnasztikai ismeretek

6. Atlétika

7. Torna

8. Zenés-táncos mozgásformák

9. Küzdősportok, önvédelem

10. Úszás

11. Testnevelési és sportjátékok

12. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

1. Gyakorlati ismeretek

1. Gimnasztika

2. Atlétika

3. Futások

Ugrások

Dobások

3. Torna

3.1. Talajtorna

3.2. Szekrényugrás

3.3. Felemáskorlát

3.4. Gerenda

3.5. Ritmikus gimnasztika

3.6. Gyűrű

3.7. Nyújtó

3.8. Korlát

4. Küzdősportok, önvédelem

5. Úszás

6. Testnevelési és sportjátékok

Kézilabda

1. Projektoktatás

Iskolánk büszke arra, hogy a környező gazdasági szereplők igényeit már az alapításakor, az alap profil kialakításakor figyelembe vették, és erre napjainban is nagy hangsúlyt fektetünk. 

A környező gazdasági szereplők és az Ipar 4.0 stratégia elvárásai előtérbe helyezik az önállóság, az önálló tanulás, önálló fejlődés képességét, az ezzel kapcsolatos kompetenciák kialakítását.

A szükséges kompetenciák fejlesztését a hagyományos tanórai oktatási módszereken túl projektek kialakításával is erősítjük. A projekteket úgy alakítjuk ki, hogy szakmai tartalma, komplexitása, időtartama, a projektekben részt vevők száma igazodjon az életkori sajátságokhoz, az elsajátított szakmai tartalom mélységéhez.

A 2020/2021 – es tanévtől az új Képzési és Kimeneti Követelmények nyomán felmenő rendszerben alakítjuk ki és vezetjük be a tervszerű projektoktatást.

A kialakított projektek leírása e dokumentum mellékletében találhatók
 

1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
2. A tankönyvek kiválasztása során a tankönyvvé nyilvánítás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló mindenkori hatályos jogszabályok és rendeletek előírásai az irányadóak.
3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak tanulásához szükséges, kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kiválasztás szempontjai:
4. Az egyes tantárgyak ismeretanyagát az érintett korosztálynak megfelelő pedagógiai módszerekkel dolgozza fel.
5. Nyelvezete, stílusa, érthetősége feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak.
6. Technikai kivitelezése, esztétikai megjelenése a kor követelményeihez igazodjon.
7. Az iskola arra törekszik, hogy az iskolai könyvtár számára egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be. Ezeket a taneszközöket a tanulók tartós kölcsönzéssel használhatják.
   1. A tanulói teljesítmények értékelése

Az értékelés az elsajátított ismeretek mélységét, mennyiségét és minőségét veszi figyelembe. Az értékelés a  szakképzésről szóló 2019. év LXXX. törvény 60.§ -a alapján történik:

„(1) Az oktató a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. 

A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.”

Az iskola a haladási napló és az osztályozónapló hivatalos vezetésére egységesen a KRÉTA elektronikus naplót használja. A KRÉTA elektronikus naplóban az értékelésnél különböző értékű érdemjegyeket használunk. A választható értékelési megnevezésekről és az érdemjegyek súlyozásáról minden esetben az oktatótestület az adott tanév megkezdése előtt dönt.

(2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

1. a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1),

 (3) Az egyes tanulók év végi osztályzatát az oktatói testület az osztályozó értekezleten áttekinti és az osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.

(4) A több oktató által oktatott főtárgyakat felosztjuk tantárgyakra. Ebben az esetben a követelmény, hogy minden egyes tantárgyat külön-külön is elégségesre kell teljesíteni ahhoz, hogy a főtárgy érdemjegye minimum elégséges legyen. 

Az e-naplóban a tantárgyak külön-külön szerepelnek. A főtárgy oszlopa automatikusan töltődik a tantárgyak aktuális átlagával, és így képzi a főtárgyi átlagot. Ha valamely tantárgy átlaga 2,00 alatti, akkor a főtárgy félévi vagy év végi érdemjegyét az enapló mint főtárgyi átlagot automatikusan elégtelen (1) osztályzattal tölti fel.  A főtárgy lezárását az érintett oktatók egymással egyeztetve, közösen végzik. 

A félévi és év végi osztályzatok kialakításakor az oktató figyelembe veszi a tanuló órán végzett munkáját, és a beírt jegyek normál matematikai átlaga alapján az alábbiak szerint határozza meg az osztályzatot:

1. 0,2-0,8 oktatói szabadság határa
2. 0,2 alatt nem lehet felfele
3. 0,8 felett nem lehet lefele kerekíteni. 

A kettes osztályzatot megadni csak 2,00-től kötelező.

Ha a diák az I. félévben nem teljesítette az adott tantárgy követelményeit, de a II. félévben a érdemjegyeinek átlaga legalább 2,00, akkor a szaktanár döntése alapján megkaphatja az elégséges(2) osztályzatot.

Az iskola további helyi szabályzata

A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti 3 vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyakból félévente minimum 4.

A tanulók egy tanítási napon legfeljebb 2 témazáró dolgozatot írhatnak. A szaktanárok a témazáró dolgozat időpontjáról, legalább egy héttel korábban tájékoztatják a diákokat.

A szaktanárok az írásbeli dolgozatokat 2 héten belül kötelesek kijavítani.

A témazáró dolgozatok formailag feladatlapon, hálózati meghajtón, valamint külön füzetbe készülnek, melyeket a szaktanárok a tanév végéig kötelesek megőrizni. 

Ellenőrzés egyéni tanrend esetén:

1. havonta az iskolában írásbeli feladatokat készítenek
2. negyedévente szóban adnak számot előmenetelükről
3. félévkor és év végén osztályozó vizsgát tesznek.
   1. A településen élő nemzetiség kultúrájának megismerése

Duális képzőhely - az iskola szakoktatójával közösen - értékeli a tanuló féléves teljesítményét és az értékelést a Kréta duális modulban könyveli. Az osztályfőnök a duális modulban rögzített féléves értékelést a félév végén átvezeti a Kréta Naplóba.

A nevelési programunkban megfogalmazott pedagógiai feladataink között szerepel más népek, nemzetiségek kultúrájának megismerése. Ennek megfelelően tanulóinkat folyamatosan tájékoztatjuk a városban, illetve a régióban megvalósuló minden ehhez kapcsolódó eseményről.

1. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, programok, tevékenységek és ehhez kapcsolódóan a mindennapos testnevelés megvalósításának módja és az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv 

A testi és lelki egészségre nevelés 

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Az oktatók ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Az oktatók motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

Környezeti nevelés 

Környezetünk védelme fontos értékünk. Az iskolában működő ZölDériért csoport edukációs célú programjai az osztályfőnöki órákon túl is segíti az ápolt környezet, a szelektív huladékgyűjtés fontosságának tudatosítását.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

A mindennapos testnevelést 9-10.évfolyamon heti 4, 11-12.évfolyamon heti 3 testnevelés óra keretében zajlik. A testnevelés órák feladatainak megszervezése és megoldása során a mozgásélmény, valamint a mozgástapasztalat megszerzése a cél.

A testnevelés órák látogatása versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

 A kérelmeket és a hozzájuk csatolt igazolásokat az osztályfőnökök gyűjtik be és továbbítják az intézmény igazgatójának a munkatervben meghatározott időpontig, aki a testnevelés óra látogatása alól mentesítő határozatot hoz. A sporttevékenységet folytató - testnevelés óra alól mentesített - tanuló osztályozó vizsgára kötelezett.

A mentesítő határozat legfeljebb egy tanévre szólhat.

Elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv 

Az elsősegélynyújtási alapelveit az ágazati alapozó képzés részeként sajátíthatják el tanulóink.

Ismereteik bővítésére rendszeresen szervezünk előadásokat osztályfőnöki órákon, veszünk részt városi és országos rendezvényeken, projekteken.

1. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. 

Céljaink:

1. az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelőoktató munka minden területén, az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése, 
2. a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása, 
3. a lemorzsolódás csökkentése illetve megelőzése, 
4. az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás megvalósítása, 
5. megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése, 
6. az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba, 
7. együttműködés a szülői házzal. 
   1. A tanulók jutalmazásával összefüggő szabályok

A helyzetfelmérésekben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó támogató csoport és az osztályfőnökök vesznek részt. A támogató csoport folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók problémáinak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola minden tevékenysége során figyelembe veszi és alkalmazza.

Az iskola Házirendje szerint, azt a tanulót, aki 

1. példamutató magatartást tanúsít,
2. vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
3. vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
4. vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon vesz részt,
5. vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, 

az iskola jutalomban részesíti.

A tanulók jutalmazásának formái:

1. szaktanári dicséret,
2. osztályfőnöki dicséret,
3. igazgatói dicséret,
4. oktatói testület dicsérete,
5. lehetőség szerint könyvjutalom.
   1. Felnőttek oktatása és szakmai képzése

Azokat a végzős diákokat, akik kiemelkedő tanulmányi, vagy versenyeredményt értek el - elsősorban műszaki vagy reáltantárgyakból - a Győry-díj Alapítvány, a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő, kiemelkedő közösségi munkát végző diákokat a Dérisek a Dériért Egyesület jutalmazza a ballagási ünnepségen.

Általános tudnivalók:

A felnőttek oktatása az új szakképzési rendszer nagyobb rugalmasságot és átjárhatóságot biztosít a munkaerőpiacrqól az iskolarendszerbe, így felnőttként is lehetőség van két szakma és egy szakképesítés ingyenes megszerzésére. Erre kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben van lehetőség. A kellő rugalmasság biztosítása érdekében a szakmai oktatás a felnőttek esetében általában munka mellett végezhető formában, csökkentett időtartamban történik. 

A képzési idő – a hasonló munkakörben megszerzett szakmai tudás figyelembevételével – akár negyedére is csökkenhet. 

Amennyiben a képzésben részt vevő az adott területen dolgozik, az őt foglalkoztató vállalat is részt vehet a képzésben duális partnerként, így a képzés az eddiginél sokkal rugalmasabban szervezhető meg. 

A szakmai oktatásba, szakmai képzésbe való belépésre bármilyen életkorban lehetőség van. Aki 25. életévét még nem töltötte be, akár a második szakmát is tanulói jogviszonyban szerezheti meg (nappali rendszerű képzésben). A 25 év felettiek szakmai oktatása felnőttképzési jogviszonyban történik.

Az induló képzések típusáról, illetve szakmákról a jelentkezők számától és előképzettségétől függően a fenntartó engedélye alapján az iskola dönt. 

Felvétel: Jelentkezés az iskola által kiadott jelentkezési lapon, az előzetes tanulmányokat igazoló bizonyítványok másolatának csatolásával. A felvételről az igazgató dönt. 

A felnőttek oktatásának irányítását az iskola igazgatója végzi, a megbízott igazgatóhelyettes feladata a tanulmányi irányítás, a vizsgák szervezése, a kimutatások ellenőrzése. A tanítási órákat a tanuló tudását értékelő írásbeli, szóbeli és gyakorlati beszámolók és feleletek eredményét tanulmányi naplóban kell nyilvántartani.

A képzés megkezdésekor az iskola és a képzésben részt vevő felnőttképzési szerződést köt, amely tartalmazza a képzés tartalmát, a képzésben részt vevő és az iskola jogait és kötelességeit.

A felnőttképzési szerződésben megáálapításra kerül az esetleges  előzetes tudásbeszámítás mértéke,  a  képzés óraszáma, az elfogadható hiányzás mértéke.

A szakirányú oktatás során a képzésben résztvevők a szakirányú képzést duális partnernél teljesítik.

Általános szabályként a felnőttek szakmai oktatása heti 3 napon, 6 – 6 órában kerül megszervezésre, 16 és 21 óra között.

A felnőttek szakmai oktatásában képzésben résztvevők kötelességének teljesítése

Az oktató a felnőttek szakmai oktatásában képzésben résztvevő teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. 

A munka melletti munkarendű a felnőttek szakmai oktatásában képzésben résztvevő szakképzési és technikumi osztályokban foglalkozások tekintetében az évfolyam követelményeit a diákok minden félév/tanév végén érdemjeggyel teljesítik. 

Az évközi órákon folyamatos számonkérés és értékelés történhet, melyek alapján a kialakult osztályzat megajánlott jegyként félévi/évvégi osztályzatnak elfogadható. A foglalkozásokon az értékelés év közben folyamatos.

Az iskola az osztályzatról a képzésben résztvevőt félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. 

A képzésben résztvevő a Szakképzési munkaszerződés megkötésének tényéről, illetve annak

változásáról a szakképző intézményt azonnal tájékoztatni köteles. Ha a Szakképzési Munkaszerződés a képzés kezdetétől számított 15 munkanapon belül nem jön létre, akkor

hiteles igazolással a képzésben résztvevő ezt köteles jelezni a szakképző intézménynek.

A tájékoztatás elmulasztása jogkövetkezménnyel jár.

Az iskolának és a duális képzőhelynek dokumentálnia kell a képzésben résztvevő személyek foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását.

A képzésben résztvevő az iskolai hiányzásait saját jogon igazolhatja.

A hiányzás mértéke nem haladhatja meg a Felnőttképzési szerződésben meghatározott értéket.

1. KÉPZÉSI PROGRAM
   1. Az iskola szakképzési rendszere
      1. Jogszabályi háttér:
2. 5/2020. (I.31.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet módosításáról, 
3. 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről, 
4. 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról.

A fenti jogszabályok alapján valamint a vonatkozó Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK)-nek megfelelően alakítottuk ki Oktatás- és Képzési Programunkat.

Az alapozó képzést az Ágazati alapvizsga, a szakmai képzést a Szakmai vizsga zárja

1.  
2. 2020 – tól, felmenő rendszerben indított képzések

1. Az intézmény a 2020/2021-es tanévtől felmenő rendszerben gépészet, elektronika és elektrotechnika, specializált gép- és járműgyártás ágazatokban Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) és a hatályos Programtantervek (PTT) szerinti technikumi képzést folytat. Az öt éves képzés folyamán a tanult ágazat szerinti szakmai képzésre jelentkező tanulók a tizedik tanév végén választható alábbi szakmák egyikét szerezhetik meg:

1. Automatikai technikus                                           5 0714 04 01
2. Elektronikai technikus                                           5 0714 04 03
3. Ipari informatikai technikus                                   5 0714 04 05
4. Gépgyártástechnológiai technikus                         5 0715 10 06
5. Gépész technikus tervezett                                    5 0715 10 05
6. Mechatronikai technikus                                        5 0714 19 12
7. Közlekedésautomatikai technikus tervezett           5 0714 04 06

2. Az intézmény azon szakmai oktatásra jelentkező tanulók részére, akik érettségivel rendelkeznek, de az ágazatnak megfelelő szakmai érettségi vizsgát nem tettek– szakmai oktatást folytat. Az erre a képzésre jelentkező tanulók két tanév alatt szerezhetik meg az alábbi szakmák egyikét:

1. Automatikai technikus                                           5 0714 04 01
2. Elektronikai technikus                                           5 0714 04 03
3. Ipari informatikai technikus                                   5 0714 04 05
4. Gépgyártástechnológiai technikus                         5 0715 10 06
5. Gépész technikus tervezett                                    5 0715 10 05
6. Mechatronikai technikus                                        5 0714 19 12
7. Közlekedésautomatikai technikus (tervezett)        5 0714 04 06

3. Az intézmény gépészet ágazatban Gépi és CNC forgácsoló képzést folytat. A szakmai képzésre jelentkező tanulók három tanév alatt szerezhetik meg a Gépi és CNC forgácsoló szakmát:

Gépi és CNC forgácsoló                         4 0715 10 07

4. A 2020-ban felmenő rendszerben indított képzések esetén lehetőség van az előzetes tanulmányok beszámítására. A beszámítás módjáról, az elismert tantárgyakról, a teljesítendő képzési tartalomról, a képzés hosszáról, a 2.Melléklet dokumentumainak benyújtása után az igazgató dönt.

1. A képzés szerkezete

A szakképző intézményben a szakirányú oktatást megelőzően ágazati alapoktatás folyik. Az ágazati alapoktatás magában foglalja az adott ágazat közös szakmai tartalmait a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint.

A szakirányú oktatás célja, hogy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára biztosítsa a szakma keretében ellátandó munkatevékenységekhez szükséges ismeretek és készségek elsajátítását, képessé tegye azok gyakorlatban történő alkalmazására és a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakmai vizsgára felkészítse.

A szakirányú oktatás

a) a tanítási évben teljesítendő oktatásból és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatból vagy

b) a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt teljesítendő oktatásból és gyakorlatból

áll.

1. A szakképzési munkaszerződés

A szakképzésben tanulmányokat folytató tanuló a szakmai képzés során szakképzési munkaszerződést köthet gazdálkodó szervezettel az alapvizsga sikeres teljesítése után.

Ebben az esetben a tanulmányait a Képzési Programban meghatározottak szerint teljesíti.

A tananyagtartalmat és a tanulmányok helyét a gazdálkodó szervezet és az iskola közös képzési programban rögzíti, beleértve  a megtanítandó tananyagtartalmat, a képzési napok számát, illetve az iskolai / duális napok tanévi eloszlását.

1. Az oktatási folyamat

A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulók számára az iskola a gazdálkodó szervezetnél és az iskolában teljesítendő órákat külön napra szervezi.

Az órák látogatása az oktatás helyszínétől függetlenül kötelező, amelyet mind az iskola, mind a gyakorlati képző hely regisztrál és nyilvántart. 

A hiányzásokra, illetve azok pótlására a szakképzési törvény előírásait kell alkalmazni.

A szakképzési munkaszerződéssel kapcsolatban a 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell figyelembe venni.

1. A tanuló/képzésben részt vevő értékelése
2.  

Duális képzőhely - az iskola szakoktatójával közösen - értékeli a tanuló/ képzésben részt vevő féléves teljesítményét és az értékelést a Kréta duális modulban könyveli. Az osztályfőnök a duális modulban rögzített féléves értékelést a félév végén átvezeti a Kréta Naplóba.

.

1. Ágazati alapvizsga

Az ágazati alapoktatás lezárásaként a tanulóknak / képzésben résztvevőknek ágazati alapvizsgát kell tennie. Az ágazati alapvizsgára bocsátás feltétele: valamennyi előírt képzési évfolyam eredményes teljesítése.

Az alábbi szabályok mindhárom oktatott ágazatra egyaránt érvényesek:

1. Írásbeli vizsga

A vizsgatevékenység megnevezése: Fémipari és villamosipari alapok.

A vizsgatevékenység leírása

Az írásbeli vizsgarészben a gyakorlati vizsgán elkészítendő, szerelendő alkatrészekkel, illetve összeállítandó villamos kapcsolással összefüggő feladatokat kell megoldani. 

A vizsgatevékenység aránya a teljes ágazati alapvizsgán belül: 30 %

A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:

A javítás a feladatsorhoz rendelt javítási útmutató alapján történik.

Az értékelés százalékos formában történik.

A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 40%-át elérte.

1. Gyakorlati vizsga

A vizsgatevékenység megnevezése: Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoport

egyes elemeinek előállítása és összeszerelése. A szerkezet egyes - általa készített - elemeit

készen hozhatja a tanuló a vizsgára.

A vizsgatervékenység leírása

Egyszerű geometriájú alkatrészek elkészítése

- darabolás, reszelés, fúrás, menetkészítés, méretellenőrzés, munkadarabok értékelése

megfelelőség szempontjából;

- szerelési ábra szerint az alkatrészek összeszerelése;

- összeállítási rajz alapján a villamos alkatrészek elhelyezése;

- kapcsolási rajz alapján a villamos bekötés elkészítése;

- adott alkatrészről mérési jegyzőkönyv készítése (szükség esetén mérési utasítás szerint)

- villamos mérések (feszültség, áramerősség, ellenállás mérésének) elvégzése;

A vizsgatevékenység aránya a teljes ágazati alapvizsgán belül: 70 %

A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:

A vizsgatevékenység értékeléséhez a részletes értékelő lapot állítunk össze az alábbi szempontok figyelembevételével:

- az elkészített szerkezet működőképessége 25 %,

- villamos áramkör működőképessége 25 %;

- a kézi megmunkálással készült alkatrészek méretpontossága 20 %

- a kézi megmunkálással készült alkatrészek, forrasztott kötések esztétikája 10 %;

- a mért értékek pontossága 20 %.

Az értékelés százalékos formában történik.

A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 40%-át elérte.

Az ágazati alapvizsga értékelése:

A vizsgaszervezés részletes szabályait az 5. sz. melléklet tartalmazza.

1. Szakmai vizsgák

Szakmai vizsgára a szakmai oktatás követleményeinek teljesítése után jelentkezhet a tanuló/képzésben résztvevő.

A szakmai vizsgára jelentkezés elfogadásához a tanuló/képzésben résztvevő a kiválasztott vizsgaközponthoz eljuttatja az elkészült Portfóliót, valamint a képzés befejezését igazoló bizonyítványát.

A szakmai vizsgák az új KKK – k szerint az alábbi részekből állnak:

Központi interaktív vizsga

1. szakmai feleletválasztós, 
2. felelet kiegészítéses kérdések és 
3. egyszerű szakmai számítások

Portfólió bemutatása

1. A portfólió része lehet a munkanapló, amit a gyakorlati oktatások során készít a tanuló.
2. A portfólióba a tanuló beleválogat 2-5 olyan projektdokumentációt, munkadarabot, amit a szakma megtanulása során fontosnak érzett.
3. Mindegyik kiválasztott projekthez önreflexiót ad, hogy miért volt számára fontos vagy nagy kihívás, illetve mit tanult szakmailag, emberileg az adott projektek során.
4. A portfóliót a vizsgázó néhány percben bemutatja a vizsgabizottságnak.

Projektfeladat

Komplex gyakorlati feladat, amelyet a vizsgázó önállóan hajt végre. A vizsgára való felkészülést segítik az évközi projektfeladatok (4.melléklet). 

A szakmai vizsgák szakmaspecifikus követelményei a https://szakkepzes.ikk.hu/kkk-ptt oldalon megtalálhatóak.

Képzéseink órahálói

Képzéseink órahálói a 6. mellékletben találhatók.

Okleveles technikus képzés

Iskolánk elkötelezett a minőségi oktatás terén és fontos küldetésének tartja a fiatal értelmiség megtartását a régió fejlődésének kulcsaként. Ez a küldetés vezetett arra, hogy szorosabbra fűzzük a Szegedi Tudományegyetem Természettudományis és Informatikai Karával, valamint a Mérnöki Karával a régóta meglévő kapcsolatainkat.

E kapcsolat eredményeképpen a két karral megállapodás született az Okleveles Elektronikai technikus, az Okleveles Gépgyártástechnolófiai technikus és az Okleveles Ipari informatikai technikus képzés indításában.

Az Okleveles képzésben tanulók matematika és fizika alapozása erősebb, felkészíti őket az egyetemi tanulmányok megkezdésére.

A szakmai tárgyak kiegészítő (emelt) tartalmakkal bővűltek, így méltán állítható, hogy jogosan jutnak előnyhöz az okleveles képzésben részt vevők az SZTE – n folytatandó tanulmányaik alatt.

1.  
2. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM
   1. Céljaink

Az egészségfejlesztési nevelésünk célja, hogy kialakítsuk tanulóinkban az egészségre, az emberi környezetre és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet, fejlesszük az igényt a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére.

Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való önkéntes és rendszeres részvételre, továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása.

1. A célokhoz rendelt feladatok megvalósítása

Az intézmény éves munkatervében határozzuk meg a tanév egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait.

Céljaink megvalósítása érdekében kapcsolatokat keresünk és építünk olyan szervezetekkel és intézményekkel, amelyeknek céljai között szerepel az egészségnevelés. 

A teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az oktatók a szakképző intézményben végzett tevékenységet és a tanuló, kiskorú tanuló törvényes képviselője részvételét a szakképző intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.

1. A szakképző intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet fordítunk a tanuló egészséghez, biztonsághoz való joga alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen
2. az egészséges táplálkozás,
3. a mindennapos testnevelés, testmozgás,
4. a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,
5. a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,
6. a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,
7. a személyi higiéné,
8. valamint a diabétesz betegséggel élők és a súlyos allergiában szenvedők segítésének

területére terjednek ki.

A szakképző intézményben folyó teljes körű egészségfejlesztés során figyelembe vesszük a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beillesztjük a szakképző intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba.

Az igazgató az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál megkéri

1. az iskolapszichológus,
2. az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá
3. a Kábítószer Egyeztető Fórum

véleményét.

1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai
2. Egészségfejlesztés minden tantárgyban

A céljainkban megfogalmazott szemléletű fiatalok nevelésére a legtöbb tantárgy lehetőséget nyújt, a tananyag tanítása során az oktató megbeszélheti a tanulókkal az egészségfejlesztéssel kapcsolatos kérdéseket is. Az egészséges életmód kialakítása céljából a humánbiológiai ismeretek mellett a személyi higiéné megtanítása, az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a partnerkapcsolatok fejlesztése, az egészség-betegség fogalma (testi-lelki változások), az egészségkárosító szenvedélybetegségek, balesetmegelőző ismeretek, erőszakos magatartásmódok elutasítása különösen fontosak a tanórákon.

Felelősök: oktatók

1. Egészségfejlesztés testnevelés órákon

A szakterületen folyó képzés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként járuljon hozzá, hogy a tanulók az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ismerjék motorikus képességeik szintjét, a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Váljon a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé. A testkultúra eszközei (testgyakorlatok, sportági tevékenységek, mozgásos játékok és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek) jelentik azt a bázist, melynek felhasználásával igyekszünk fontos feladatainknak eleget tenni.

Azt jól kell látnunk, hogy az egészség nemcsak a betegségtől való mentességet jelenti. Fizikai, pszichikai és szociális egyensúlyi állapotról van szó, és az ezekkel kapcsolatos feladatokat a nevelésügyi, oktatásügyi és egészségügyi szervek eredményesen csak együtt tudják megvalósítani. Ennek az együttműködésnek jó példája a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez elkészült komplex teszt-rendszer, melynek felhasználásával évente egyszer mérjük a tanulók fizikai állapotát. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, tanítványaink életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai kondíció fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Nincs bonyolultabb inger, amelyik a szervezet rendszereinek megközelítően olyan komplex alkalmazkodását váltaná ki, mint az edzés, az erős mozgásos igénybevétel (sportterhelések). A pozitív alkalmazkodási folyamatok kialakulásának azonban sajátos feltételei vannak. Az alkalmazott ingerek erőssége, gyakorisága perdöntő jelentőségű.

Intézményünkben a tömegsport foglalkozásokon a diákok fakultatív módon űzhetik legkedveltebb mozgásformáikat, hódolhatnak rekreációs programoknak, vagy éppen készülhetnek a kötelező tanórai anyagokra.

Az egész oktatás rendszerére kiterjedő, az iskolai testnevelési tartalmakra és követelményekre épülő diákversenyzési lehetőséget az MDSZ diákolimpiái biztosítanak. Ez a program az oktatásban tanulók több mint 20%-át foglalkoztatja. Az arra érdemes, tehetséges tanulóink részvételét az MDSZ versenyein támogatjuk. A feladatok megvalósításához kitűnő tárgyi feltételeket tudunk biztosítani. A 40 x 20 méter sportcsarnok, a kondicionáló terem, a kisméretű udvari street-ball pálya, a rendelkezésünkre álló kézi-szerek széles körű fejlesztési repertoárt tesznek lehetővé. A természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatását próbáljuk kihasználni sí és vízi túra felszerelésünkkel, alkalmi túrák szervezésével. 

Az iskolai testnevelés tantervi tartalmának, követelményeinek a teljesítményközpontúság mellett az életmódsportágak elsajátítására, megszerettetésére is irányulnia kell. Intézkedéseink arra irányulnak, hogy tanulóink éljenek az életmódsportágak művelésére biztosított plusz órák adta lehetőségekkel. Törekszünk arra, hogy az iskola az egészséges életmódra vonatkozó értékeket ne csak szóban közvetítse, hanem egész tevékenységrendszerét annak rendelje alá, követésre késztessen, szokást alakítson. Intézményi szinten fogadtatjuk el, hogy a fiatalok érése, fejlődése szempontjából a testnevelésnek és a sportnak kitüntetett, mással nem pótolható szerepe van, azaz ebből a szempontból a testnevelés több mint egy tantárgy.

Felelősök: oktatók

1. Egészséges táplálkozás

Iskolánk diákjai számára rendelkezésre áll az iskolai büfé. Kiemelt feladatunknak tartjuk a büfé üzemeltetőjével a rendszeres kapcsolattartást, különös tekintettel az egészséges táplálkozásra és táplálkozási szokásokra.

Az iskolaorvos minden tanévben megteszi az iskolai büfé működéséhez szükséges javaslatot.

1. Az iskola egészségügyi ellátása. 

Iskolánk tanulói számára iskolaorvos és védőnő áll rendelkezésre.

Az iskolaorvos és az iskolai védőnő minden tanévben elvégzi a jogszabályban előírt szűrő- és alkalmassági vizsgálatokat.

A védőnő előre tervezett módon az alábbi feladatokat látja el: 

1. osztályfőnöki órákon tájékoztatást, illetve felvilágosító órákat tart, 
2. szükség esetén szaktanácsadást ad, 
3. ellátja a tanköteles tanulók életkorhoz kötött szűrővizsgálatát, amelynek a tanulói fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányul (szekunder prevenció), 
4. személyes konzultáció alapján az illetékes szakorvoshoz irányítja a pszichés, illetve egészségügyi problémával hozzáforduló diákokat,
5. megszervezi, lebonyolítja az iskolai Véradó Napot,
6. statisztikát készít,
7. a tanév során két alkalommal beszámolót készít az orvosi, a védőnői, valamint az egészségfejlesztés területén végzett munkáról.
8. Egészségfejlesztés osztályfőnöki órákon

Az osztályfőnöki órák egészségfejlesztéssel foglalkozó témaköreinek feldolgozását az osztályfőnökök, a védőnő, az iskolapszichológus, az iskolai szociális segítő, valamint egyéb szakember bevonásával tartjuk meg.

9. évfolyam

1. Viselkedési szabályok
2. Közlekedési szabályok
3. Kulturális program (könyvtár, mozi, színház)
4. Szabadidős tevékenység
5. Egészséges életmódra nevelés (napirend, táplálkozás, sport, drogfogyasztás)
6. Diabéteszes tanulók segítése
7. Önismeret, önértékelés
8. Barátság, közösség
9. Konfliktuskezelés, kommunikáció
10. Tanulási módszerek

10. évfolyam

1. Illemtan, viselkedési szabályok, erkölcsi kultúra
2. Közlekedési szabályok
3. Kulturális program (múzeum, képzőművészetek)
4. Egészséges életmódra nevelés (táplálkozás, sport, betegség megelőzés)
5. Káros szenvedélyek, függőségek (alkohol, dohányzás, drog, játékszenvedély, internet)
6. Diabéteszes tanulók segítése
7. Környezetvédelem
8. A család (szülő-gyerek kapcsolat)
9. Fiatalkori bűnözés
10. Konfliktuskezelés, kommunikáció
11. Tinédzserkori változások (testi változások, lelki változások, szexuális felvilágosítás)

11. évfolyam

1. Illemtan (viselkedési szabályok)
2. Közlekedési szabályok
3. Kulturális program
4. Egészséges életmódra nevelés (táplálkozás, sport, betegség megelőzés)
5. Káros szenvedélyek, függőségek (alkohol, dohányzás, drog, játékszenvedély, internet)
6. Diabéteszes tanulók segítése
7. Környezetvédelem
8. Párválasztás, szexualitás
9. Nemi betegségek
10. Pályaorientáció
11. Vallások, világnézetek

12. évfolyam

1. Egészséges életmódra nevelés (táplálkozás, sport, betegség megelőzés)
2. Diabéteszes tanulók segítése
3. A véradás jelentősége
4. Párválasztás, házasság
5. Globális problémák
6. Pályaorientáció

Felelős: osztályfőnökök

1. Egészségfejlesztés tanórán kívül
2. Kirándulás, túrák szervezése
3. Részvétel városi vagy országos akciókban, kezdeményezésekben és programokon
4. Véradás
5. Sport rendezvények 
6. A város diákságát megmozgató egészségnevelési/drogprevenciós programokon való részvétel
7. A Diáknap keretén belül játékos egészségfejlesztési, drogprevenciós programok szervezése
8. A szülői munkaközösség bevonása a prevenciós munkába

Felelősök: oktatók, osztályfőnökök

1. Pályaorientációs szolgáltatások
   1. Céljaink

Pályaorientációs szolgáltatásainkkal szeretnénk segíteni  az általános iskolás tanulókat abban, hogy megismerjék a műszaki pálya szépségeit,   elköteleződjenek a műszaki  ismeretek elsajátítása , a továbbtanulás, a műszaki területen való elhelyezkedés mellett.

1. Szakköreink

A Szegedi SZC Déri Miksa Műszaki Technikuma magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból felvételi előkészítő foglalkozásokat tart  8. osztályos tanulók részére.

A kéthetenként megtartott foglalkozásokon iskolánk szaktanárai segítik a tanulókat a z irásbeli felvételire való sikeres felkészülésben.

Az iskolánk iránt érdeklődő diákok számára pályaorientációs szakkört is indítunk Műszaki Játékok címmel.

 Témakörök:

1. Míg egy gép elkészül
2. Hogyan lesz egy gondolatból alkatrész? A számítógépes 3D tervezés.
3. Mire jó a levegő? A léggömb fújástól az automata gépekig - Pneu klub.
4. Hogyan építünk és irányítunk gépeket számítógéppel? 3D technológiák
5. Előttünk a jövő!
   1. Játéktól a csúcstechnológiáig - Robotika minden szinten!
6. Az első programozható áramköröm

Látványos és hangos áramkörök építését sajátíthatják el a résztvevők, számítógéppel programozható alkatrészek segítségével.

1. Pályaorientációs alkalmak

Iskolánk minden évben számos központi szervezésű pályaorientációs rendezvényen ,  szülői értekezleten, iskolai pályaorientációs rendezvényen vesz részt, ahol igény szerint interaktív játokon keresztül mutatjuk be a műszaki pálya szépségeit, képzéseink tartalmát.

1. Nyílt Napok

Iskolánk minden évben több alkalommal rendez  Nyílt Napot a nyolcadikos  tanulók, valamint a  képzéseink iránt érdeklődő felnőttek részére.

A Nyílt Napok során  a részt vevők megismerhetik a felvételi eljárás lépéseit, a felvételi  követelményeket, ízelítőt kaphatnak az  elsajátítható szakmák  szakmai tartalmáról, a képzés elemeiről.

Az előadások után az érdeklődők bejárhatják az iskolát, megtekinthetik a képzéseknek teret adó laborokat, műhelyeket.

1. Személyre szabott pályaorientációs foglalkozások

Iskolánk szívesen fogad minden érdeklődőt. Előzetes egyeztetés alapján személyes, kiscsoportos képzés és iskolaismertető foglalkozás keretében mutatjuk meg iskolánk képzéseinek tartalmát, az elsajátítható szakmák munkapiaci előnyeit.

1. Záró rendelkezések

A szakmai program érvényessége és hatálya

 Jelen szakmai program a Szegedi SZC Déri Miksa Műszaki Technikum szakmai képzésének alapdokumentuma, amely az iskola nevelési-oktatási céljait, képzési struktúráját és szakmai tartalmát határozza meg. A program az elfogadás napjától hatályos, és visszavonásig vagy módosításig érvényes.

A program módosításának rendje 

A szakmai program módosítását az intézmény vezetője kezdeményezheti a jogszabályi változások, a gazdasági-társadalmi igények, valamint a fenntartó elvárásai alapján. A módosításokat az intézményi szakmai munkaközösségek véleményezése után a tantestület fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá.

Jogszabályi megfelelés 

A szakmai program összeállítása során figyelembe vettük a vonatkozó jogszabályokat, különösen a szakképzésről szóló törvényt, a Nemzeti alaptantervet, valamint a Szakképzési Centrum által kiadott irányelveket.

Hatálybalépés

Jelen szakmai program a Szegedi Szakképzési Centrum jóváhagyásával lép hatályba.

Nyilvánosság és hozzáférhetőség

A szakmai program nyilvános dokumentum, amely elérhető az iskola honlapján, valamint az intézmény irattárában. A programot az érintett felek – tanulók, szülők, oktatók – megismerhetik.

1. Záradék

Oktatótestület elfogadása

A Szakmai programot az oktatótestület megismerte, megtárgyalta és elfogadta.

kelt.: Szeged, 2025.szeptember 01.

     ……………………………………               ……………………………………

                          igazgató                                          általános igazgatóhelyettes

DÖK véleményezése

A Szakmai programot az iskola diákönkormányzata véleményezte, azt javasolja elfogadásra.

kelt.: Szeged, 2025.szeptember 01.

                                                                   ……………………………………

                                                                                 DÖK képviselője

Fenntartó jóváhagyása

A Szegedi Szakképzési Centrum Déri Miksa Műszaki Technikum házirendjét a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 32. § (4) bekezdésében meghatározott fenntartói irányítási hatáskörömben eljárva jóváhagyom.

kelt.: Szeged, 2025.szeptember 01.

……………………………………                    ……………………………………

                         főigazgató                                                       kancellár

[i]https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelmenyek2017/elo_idegen_nyelv_vk_2017.pdf

 [CM1]MI

 [CM2]MI