A SZEGEDI SZC DÉRI MIKSA MŰSZAKI TECHNIKUM 

vizsgaszabályzata

2024

1. A vizsgaszabályzat célja
   • követelményeit,

E vizsgaszabályzat célja az intézményünk Szakmai Programjában meghatározott vizsgarendszer helyi rendjének szabályozása. Jogszabályi hátterét a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: Rendelet) 64-75.§-ában, és a Szakképzési Törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Szkr.) leírtak jelentik.

A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozó vizsga,javítóvizsga, különbözeti vizsga)

• részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)
• és az értékelésrendjét

az oktatótestület a szakmai programalapján határozza meg, és a helyben szokásosmódon nyilvánosságra hozza.

A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény szakmai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

1. A vizsgaszabályzat hatálya
   • osztályozóvizsgákra,

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

• különbözeti vizsgákra,
• javító- és pótlóvizsgákra

vonatkozik.

Hatályakiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

• aki osztályozóvizsgára jelentkezik,
• aki egyéni tanrend szerint teljesíti tanulmányi kötelezettségét,
• aki az intézményegyik osztályából egy másik, eltérőirányultságú osztályába jelentkezéskor különbözeti vizsgát tesz,
• akit az oktatótestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,
• akit az oktatótestület határozatával javítóvizsgára utasít,
• az érvényben lévő jogszabályok szerintazokra, akik intézményükben az adott vizsgatárgyat nem tanulhatják és osztályozó vagy különbözeti vizsgájáraaz intézményben kerül sor.

Kiterjedtovábbá más intézmények olyan tanulóira:

• akik átvételüket kérik az intézménybe.

Kiterjedtovábbá az intézmény oktatótestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

A vizsgaszabályzatot az intézmény oktatótestülete 2023. augusztus 31-én fogadta el.

A vizsgaszabályzat hatálybalépése 2023. szeptember1., érvényessége határozatlan időre szól.

Felülvizsgálatát az intézmény igazgatójaés az oktatótestület kezdeményezheti. Módosításaaz elfogadásával azonosmódon történik. A vizsgaszabályzatot 30 napon belül módosítanikell, ha a  20/2012. (VIII. 

31.) EMMI és Szkr. rendeletben közölt szabályozás olyan módon megváltozik, hogy az a      vizsgaszabályzatban leírtakat befolyásolja.

1. Atanulmányok alatti vizsgák rendje

• Javítóvizsga minden év augusztus 15-31. között kerül megszervezésre az igazgató által meghatározott időpontban.
• Osztályozó vizsga a tanév bármely időszakában, a munkatervben rögzített időpontban szervezhető, a vizsgát megelőző három hónapon belül a vizsgaidőszakot ki kell jelölni.
• A félévi és év végi osztályozó vizsgák időszaka a félév és a tanév utolsó tanítási napját megelőző két hét. A vizsgák részletes beosztásáról az igazgatódönt.
• A tanulmányi kötelezettségét egyéni tanrend szerint teljesítő tanuló félévkor és év végén minden tárgyból osztályozó vizsgáttesz.
• Különbözeti vizsga az igazgató döntése alapján a lehetséges átvétel időpontjától függően egész tanév során szervezhető. Lehetőség szerint minden tanév augusztus 15-31. között, valamint az első félév lezárásátkövető héten.
• Pótló vizsga az igazgatódöntése alapján egész tanév során szervezhető.
• Az osztályozóvizsgára való jelentkezés módját és mindenkorihatáridejét a Házirendszabályozza   a hatályban lévő rendeletek alapján
• A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.
• Előrehozott osztályozó vizsga csak egész éves tananyagból tehető.
• Az intézménya vizsgák időpontját a munkatervben nyilvánosságra hozza.
• Egy vizsgaidőszakban a tanuló több évfolyam anyagábólis – külön-külön – tehet vizsgát.

• Amennyiben a tanuló több évfolyam anyagábóltesz vizsgát, úgy adott évfolyamonsikeres vizsga  feltétele;az összes alacsonyabb évfolyamon sikeresen teljesített vizsga.
  1. Avizsgarészek jellemzői

A tanulmányok alattivizsgák a következő részekből állhatnak:

• írásbeli vizsga
• szóbeli vizsga
• gyakorlati vizsga
  1. Azírásbeli vizsga
     • A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsgaszabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket.

Ezek részletes követelményeit és arányait a vizsgatárgyak leírásaitartalmazzák.

Az írásbeli vizsga alkalmával követendő legfontosabb szabályok:

• A vizsgateremben az ülésrendeta vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanáralakítja ki.
• Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék, esetleg fekete tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát.
• Az íróeszközökről, számológépről a vizsgázók, a vizsgához szükséges egyéb segédeszközökről az iskola gondoskodik.
• A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítségnem adható.

A vizsgázónak az írásbeli feladatokmegválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatantárgyanként hatvanperc.

A sajátos nevelési igényű vizsgázó írásbeli kérésére, az igazgató engedélyealapján:

• az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebbharminc perccel meg kell növelni,
• lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,
• engedélyezni kell, hogy írásbelivizsga helyett szóbelivizsgát tegyen.

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbelivizsgát lehet megtartani. A vizsgák között legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga szükségesetén újabb pihenőidőbeiktatásával – is engedélyezhető.

A 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet részletesen szabályozza továbbá

• az írásbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és annak következményeit,
• a tanulónak fel nem róhatóokból a vizsgáról elkéső tanuló ügyénekkezelését,
• a tanulónakfelróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését,
• a vizsgátengedély nélkül korábban abbahagyótanuló ügyének kezelését.

1. Aszóbeli vizsga szabályai
   • A vizsgázónak a szóbeli feladatokmegválaszolásához rendelkezésre álló maximálisidő  vizsgatantárgyanként tizenötpercnél több nem lehet.

A szóbeli vizsgaalkalmával követendő legfontosabb szabályok:

A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az avizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben, egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.

• A felkészülésre vizsgatárgyanként – az idegen nyelvi vizsgát kivéve – legalább harminc perc időt kell   biztosítania vizsgázószámára.
• A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja  a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket.
• A tételbenszereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozzameg.
• A vizsgázóútbaigazítás és támogatás nélkül,önállóan felel. Akkor szakítható félbe,ha a rendelkezésre álló idő letelt, vagy ha súlyostárgyi, logikai hibát vét feleletében.
• A vizsgabizottság tagjai a tétellelkapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázóa tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt.
• A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni.
• Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, egy alkalommal póttételt  húzat. 

A sajátos nevelési igényű vizsgázó kéréséreaz igazgató engedélyealapján:

• a gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kellnövelni,
• engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen,
• ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbelivizsga helyett szóbelivizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie.

Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani.

1. A gyakorlati vizsga szabályai
   • testnevelés,

Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgyak:

• digitális kultúra,
• szakmai tantárgyak adott tartalmából.

A gyakorlati vizsga alkalmával követendő legfontosabb szabályok:

• A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgatóhagyja jóvá.
• A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte eseténkezdhető meg illetve folytatható.
• A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról.
• A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helybenmeghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számítbele.
• A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket.
• Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.
• A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számátólfüggetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni.
  1. Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei ésértékelési rendje

A vizsgatantárgyak követelményrendszere

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott osztálytípusban, az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény helyi tantervében található követelményrendszerével. A vizsgatárgyak adott évfolyamra vonatkozó tartalmáról a vizsgára jelentkezés időpontjában tájékoztatni kell avizsgázót.

Az értékelés rendje

Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozatjavítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt  meg kell jelölni.

A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapjánaz osztályzat a következőként határozandó meg:

Nem egész százalékos eredmények elérése eseténa kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.

A tanulmányok alatti vizsgák a 2020-as NAT előírásaihoz igazodnak.

Magyar nyelv és irodalom

Irodalom

A tanulmányok alatti vizsgák tartalmi követelményeit az adott évfolyamra az iskola szakmai programjának helyi tanterv fejezete tartalmazza.

A vizsga az adott évfolyam tananyagát kéri számon, a felkészülést a szaktanár által előzőleg kiadott szempontsor segíti.

Az irodalomvizsga írásbeli és szóbeli részbőláll.

Az írásbeli vizsgarész egy rövid válaszokat igénylő részből (irodalomtörténeti és irodalomelméleti kérdések) és egy műértelmező szövegalkotási feladatból áll.

Az írásbeli vizsga időtartama 60 perc.

A szóbeli vizsgán a szaktanár által összeállított tíz tétel közül kell húznia a tanulónak. A tételeken belül a feladatokirodalomtörténeti, irodalomelméleti ismeretekre, alkotó- és műismeretre kérdeznek rá.

A szóbelivizsga időtartama 15 perc, a felkészülési idő 30 perc.

A vizsgarészek arányaaz értékelésben: írásbelirész 60 %, szóbeli rész 40 %.

Magyar nyelv

A tanulmányok alatti vizsgák tartalmikövetelményeit az adott évfolyamra az iskola szakmai programjának helyi tanterv fejezetetartalmazza.

A vizsga az adott évfolyam tananyagát kéri számon, a felkészülést a szaktanár által előzőleg kiadott szempontsor segíti.

A magyar nyelv vizsga írásbeliés szóbeli részbőláll.

Az írásbeli vizsgarész az adott évfolyam helyi tantervben rögzített tananyagából összeállított gyakorlati feladatsorból áll. Az értékelés során a helyesírást is figyelembe vesszük.

Az írásbeli vizsga időtartama 60 perc.

A szóbeli vizsgán a szaktanár által összeállított tíz tétel közül kell húznia a tanulónak. A tételek elméleti és gyakorlati feladatrészből állnak.

A szóbelivizsga időtartama 15 perc, a felkészülési idő 30 perc.

A vizsgarészek arányaaz értékelésben: írásbelirész 60 %, szóbeli rész 40 %.

Történelem

A tanulmányok alatti történelem tantárgyi vizsgák tartalmi követelményeit az adott évfolyamra az iskola szakmai programjának helyi tanterv fejezetetartalmazza.

A vizsga az adott évfolyam anyagából kerül összeállításra, a felkészülést a szaktanár által előzőleg kiadott szempontsor segíti.

A történelem vizsgaírásbeli és szóbelirészből áll.

Az írásbeli vizsgarész egy rövid válaszokat igénylő részből és szöveges kifejtendő feladatból áll. A rövid választ igénylő kérdések topográfiai, kronológiai és fogalomhasználati kérdéseket tartalmaznak. Az írásbeli vizsga időtartama 60 perc.

A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húzni a tanulónak. A tanulónak a tételhez kapcsoló források segítségével kell kifejtenie a kapott tételt. A szóbeli vizsga időtartama 15 perc, a felkészülési idő 30 perc.

A vizsgarészek arányaaz értékelésben: írásbelirész 60 %, szóbeli rész 40 %.

Idegen nyelvek

Az idegen nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll.

Élő idegen nyelvek

Az osztályozóvizsga írásbelirésze számon kéri a megfelelő tanév vagy tanévektananyagát.

Az írásbeli vizsga a következő részekből áll: nyelvhelyesség és/vagy fogalmazás és/vagy szövegalkotás és/vagy olvasásértés és/vagy hallott szöveg értése. Az írásbeli vizsga maximum 60 perces, az elérhető pontszám75 pont.

A szóbeli vizsga a következő részekből áll: kötetlen beszélgetés meghatározott témában és/vagy egy szituáció eljátszása és/vagy képleírás, vagy egy adott téma önálló kifejtése megadott szempontok alapján.

Mindhárom feladatot tételhúzás alapján kapja a vizsgázó. A szóbeli vizsga időtartama 15 perc, afelkészülési idő nincs. A szóbeli vizsgán25 pontot lehet elérni.

Matematika

A matematika vizsga egy 60 perces feladatlapírásbeli megoldásából áll.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések, tételek helyes alkalmazását ellenőrzi, illetve a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. A feladatok között szerepelhet néhány könnyebb feladat (rutinfeladat), valamint néhány közepesebb nehézségű, összetettebb feladat.

Fizika

A fizika vizsga egy 60 percesírásbeli feladatlap megoldásából áll.

Az írásbeli feladatlap anyaga az adott tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok az alapfogalmak, törvényszerűségek, egyszerű összefüggések alkalmazását ellenőrzi, illetve az adott időszaklegfontosabb feladattípusait képezi le. A feladatok nyílt és zártvégűek, illetve numerikus és szöveges jellegűek is lehetnek.

Komplex természettudomány

A komplex természettudomány vizsga egy 60 perces írásbelifeladatlap megoldásából áll.

Az írásbeli feladatlap megoldásának időtartama 60 perc. A megoldandó feladatsor két nagyobb egységből áll,melyek feladatai tartalmukban a félév vagy tanév témaköreinek legalább 75 %-át érintik. A feladatok között szerepelhetnek az alábbi feladattípusok:

• feleletválasztós (teszt) feladatok, 
• táblázatos feladatok,
• rövid, kiegészítendő típusú feladatok, (fogalommeghatározás, egyszerűbb ok-okozati összefüggések felismerése, tulajdonságok, jelenségek magyarázata, alapvető összefüggések, tanult törvényszerűségek megadása),
• számítási feladatok.

Testnevelés

A vizsga testnevelés tantárgyból teljes mértékben az érettségi vizsgakövetelményeknek az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplőkövetelményeire épül. A tanulók – az úszás és a küzdősportok kivételével – a gyakorlati követelményeket mutatják be sportáganként. A gyakorlati vizsga sportágankénti bemutatásának teljes hossza maximum 120 perc. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, labdajátékok közül választhatóan egy sportág a kézilabda, röplabda, kosárlabda, labdarúgás közül.

A szóbeli vizsgána vizsgázónak a szaktanár által összeállított tíz tételből kell egyet húznia.A tétel kidolgozására 30 perc áll a rendelkezésére, szóbelivizsga időtartama 15 perc.

Digitális kultúra

A Digitális kultúra vizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll. Időtartama 60 perc. A szóbelivizsga időtartama 15 perc, a felkészülési idő 30 perc.

A gyakorlati feladatlap tartalmijellemzői az alábbiak:

A feladatok tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatlap egyrészt az összetett problémamegoldást ellenőrizi, illetve a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusaiból könnyebb feladatok megoldását várja el (rutinfeladatok).

A szóbeli vizsgána vizsgázónak a szaktanár által összeállított tíz tételből kell egyet húznia.A tétel kidolgozására 30 perc áll a rendelkezésére.

Jelen vizsgaszabályzatot az oktatótestület 2023. augusztus 31-én elfogadta az oktatótestületi értekezlet jegyzőkönyve által igazoltmódon.

Kurusa József

igazgató sk.