A mérkőzések hangulatát pedig remekül érzékelteti Szabóné Tésits Anett tanárnő, csapatunk edzőjének élménybeszámolója:

„Nem volt akármilyen továbbjutás a csoportkörből a kosárlabda diákolimpián!

A Dériben idén már nem először mondhatjuk: ILYEN MÉG NEM VOLT!

Kosárlabdacsapatunk kemény küzdelmek árán kiharcolta a továbbjutást a diákolimpián.

A Vedres csapatával szemben egy szinte háborús ütközetben maradtunk alul néhány ponttal. A feszültséggel teli, sérüléseket sem nélkülöző összecsapás mindkét csapatból sok erőt kivett. Ezt bizonyítja, hogy az ellenünk nagyon jól játszó Vedres a GD-től utána simán kikapott. Nekünk pedig a Vasvári ellen kellett összekaparnunk magunkat. És hogy még ennél is nagyobb tétje legyen a meccsnek, a szervezők közvetlenül a kezdés előtt jelezték, hogy a csoportunkban kialakult körbeverés miatt csak akkor juthatunk tovább, ha a Vasvárit minimum 21 ponttal verjük meg. Negyedről negyedre kerültünk közelebb az áhított 21 pontos különbséghez. De még 2-3 perccel a lefújás előtt is csak 18 pont volt az előnyünk. A védekezésünk jól működött, de támadásban az eladott labdák és a kihagyott ziccerek miatt nem tudtuk növelni az előnyünket. A kispad, a segédedző (volt déris kosarasunk: Varga Dávid) és természetesen én is, maradék erőnkkel és hangunkkal buzdítottuk a pályán lévő játékosokat, akik szinte emberfelettit nyújtva, a hibák ellenére sem föladva, végül 22 pontos győzelmet arattak.

Mindenki „több sebből vérezve”, az ajándékba kapott medvepuszik ellenére ugrott egymás nyakába és az öröm közös volt, a CSAPATÉ, a DÉRIÉ.

Szabóné T. Anett”